Idén márciusban éves szinten 0,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, de még februárhoz képest is fél százalékos volt a - szezonálisan és munkanaphatással korrigált - visszaesés. Az év harmadik hónapjában szinte mindenre kevesebb pénz jutott, csak az üzemanyagok forgalma emelkedett.
Mindenen spórolunk
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2011 márciusában 602 milliárd forint értékű árut forgalmaztak. A kiskereskedelmi eladások 46 százaléka élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes-, 18 százaléka üzemanyag-, 11 százaléka bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott; a többi üzlettípus együttes részesedése 25 százalék volt 2011 első negyedévében - derül ki a KSH kedd reggel közölt adataiból.
Az egy hónappal korábbihoz képest – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem márciusi volumene 0,7 százalékkal, a nem élelmiszerkiskereskedelemé 0,6 százalékkal mérséklődött, míg az üzemanyagkutaké 1,4 százalékkal nőtt.
Mindez tehát azt mutatja, hogy márciusban szinte mindenre kevesebb pénzünk jutott, az élelmiszer és a nem élelmiszer termékkör is csökkent, miközben a benzinkutakon 1,4 százalékkal több pénzt hagytunk. Mindez valószínűleg nagyban köszönhető annak, hogy a február végi 365 forintról március végére 375 forintra emelkedett a 95-ös benzin átlagára, míg a gázolaj 362 forintról 377 forintra drágult egy hónap alatt.
Az év harmadik hónapjában összesen 114,2 milliárd forintot hagytak a benzinkutakon a magyar autósok, ennél többet utoljára tavaly októberben tankoltak. Tavaly márciusban 97,6 milliárd forint volt a kutak forgalma, igaz, akkor lényegesen olcsóbb volt a benzin.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2011 márciusában a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 1,0%-kal, az eurózóna országaiban 1,7%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. Az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok szerint 12 tagállamban tapasztaltak bővülést, 10-ben csökkenést. A legnagyobb növekedést (6,9%) Lengyelországban, a legnagyobb visszaesést (9,6%) Spanyolországban mérték.
Hova lett az adócsökkentés?
A kormány előzetesen azzal számolt a költségvetésben, hogy az idén 2,5 százalékkal nő majd a háztartások fogyasztása éves szinten, az első három hónap kiskereskedelmi adatai azonban eddig nem támasztják alá ezt a várakozást.
Az optimista várakozás egyik alapja az volt, hogy majd a személyi jövedelemadó csökkentése miatt többet költenek az emberek, mivel több pénz marad a zsebükben. Eddig viszont úgy tűnik, azoknak lett igazuk, akik szerint a válság megtanította spórolni a magyar lakosságot, és a pluszpénz inkább megtakarítások formájában jelenik majd meg, nem pedig fogyasztásra megy el.
A következő hónapokban még két dologban bízhatunk: a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése augusztusra várható, az mintegy 200-250 milliárd forintos összeget jelent, aminek egy része az elemzők szerint az ősz elején megjelenhet a kiskereskedelemben. A másik bizakodásra okot adó esemény pedig a devizahitelesek terheinek csökkentése lehet, bár erősen kérdéses, hogy a csökkenő havi törlesztőrészlet milyen hatással lesz majd a fogyasztásra.
A kiskereskedelmi adatok a fogyasztói bizalom illetve a reálbérek visszaesését is tükrözi, ugyanakkor kismértékben szerepe lehetett a húsvéti ünnepek későbbre tolódásának is, így áprilisban újra minimálisan növekedhettek az eladások - emeli ki Suppan gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte a kiskereskedelmi adatok jól tükrözik azt is, hogy a gazdaságot nem a belső kereslet húzza, de legalább már nem rontja érdemben a növekedést. "A kiskereskedelmi forgalom lassú emelkedésnek indulhat a következő hónapokban, elsősorban bázishatások miatt, de kismértékben segíthet a foglalkoztatás lassú javulása is, így az év egészében 0,5 százalék körüli forgalomnövekedés várható" - emeli ki a szakember.
mfor.hu
