Továbbra sem akarunk fogyasztani
Idén júniusban fél százalékkal csökkent a kiskereskedelmi értékesítés volumene, míg az első félévben stagnált a kiskereskedelmi fogyasztás - derül ki a KSH által szerdán közölt adatokból. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2011. júniusban 658 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, az első félévben 3579 milliárd forint forgalom realizálódott.
Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom volumene 2011. júniusban 0,5 százalékkal növekedett, az első félévben stagnált. A forgalom jelentős részét (90 százalékát) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai júniusban lényegében nem változtak, míg az élelmiszer-, ital, dohányáru szaküzleteké növekedtek (4,1 százalék) - állapította meg a statisztikai hivatal.
Az üzemanyagtöltő állomások változatlan áras forgalma 2011. júniusban 1,6 százalékkal, az első félévben 0,6 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest.
Az egy hónappal korábbihoz mérten – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem júniusi volumene lényegében stagnált, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 1,2 százalékkal csökkent, az üzemanyagkutaké 0,8 százalékkal nőtt.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2011 júniusában a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 0,2, az eurózóna országaiban 0,4 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok 9 tagállamban bővülést, 13-ben csökkenést mutatnak. A legnagyobb növekedést (12,4 százalék) Luxemburgban, a legnagyobb visszaesést (8,3 százalék) Spanyolországban mérték.
Szerdai közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt emelte ki, hogy a régióban a jobban teljesítők között volt a magyar kiskereskedelem. Romániában és Szlovákiában ugyanis jelentős, 8,2 százalékos és 4,2 százalékos visszaesést mértek, míg Szlovéniában és Lengyelországban ennél kisebb, ám még így is figyelemre méltó 2,2 százalékos, illetve 0,9 százalékos csökkenést regisztráltak.
Volt itt adócsökkentés?
Még siralmasabb a kép, ha megvizsgáljuk azt, milyen hatással volt a januári adócsökkentés a magyar lakosság fogyasztására. Az idei évre elfogadott költségvetés értelmében az év elején bevezetett adóváltozások (egykulcsos személyi jövedelemadó, családi adózás) nagyjából 400 milliárd forintot hagynak éves szinten a lakosság zsebében. A júniusi költségvetési adatokból az látszik, hogy ez időarányosan teljesült is, hiszen a tavalyi 869,8 milliárd forint után idén hat hónap alatt 669,5 milliárd forintnyi szja-t fizettek be az emberek.
Mindeközben a kiskereskedelemben 3578,7 milliárdot költöttünk el, ami 182,6 milliárddal volt magasabb a tavalyi 3396,1 milliárdnál. Első ránézésre tehát az adócsökkentés nagy része megjelent fogyasztásként. Azonban a fenti összegek folyó áron értendők, így azokat korrigálni kell az első félév átlagosan 4 százalék körüli inflációjával. Ez pedig máris 143,148 milliárdot jelent, azaz reálértéken mindössze 40 milliárddal nőtt a fogyasztásunk.
A fentiek után pedig jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy hova lett az adócsökkentés másik 160 milliárdja. A szakemberek már az év elején figyelmeztettek arra, hogy korántsem biztos, hogy az emberek úgy fognak reagálni a magasabb elkölthető jövedelemre, ahogy azt a kormány gondolja, azaz nem biztos, hogy fogyasztásra költik azt el. A kérdéses összeg egyrészt megjelenhet megtakarítások formájában, másrészt korábban sokan azt feltételezték, hogy a megnövekedett törlesztőrészletek miatt a lakosság inkább biztonsági tartalékot képez majd az összegből.
Az MNB adatai alapján a lakosság betét- és készpénzállományában a második negyedévben történt egy majdnem 100 milliárd forintos növekedés, a tavalyi év végéhez képest azonban még így is csökkent az állomány. Más befektetési formákban (értékpapír, nyugdíjcélú megtakarítás, részvény, befektetési alap stb.) elvileg a 160 milliárdos összeg egy része meglehetett.
Augusztusra várjuk az újabb csodát
A magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése miatt sokan arra számítanak, hogy augusztusban megjelenik majd a kiskereskedelemben annak a nagyjából 220 milliárd forintnak egy része, amit visszautaltak az állami rendszerbe visszalépők számára. A fenti példából okulva, azonban korántsem biztos, hogy az újabb százmilliárdos nagyságrendű összeget majd fogyasztásra költik az emberek. Főleg annak függvényében, hogy éppen júliusban és augusztusban döntött új csúcsokat a svájci frank árfolyama, a hitellel rendelkező háztartások pedig inkább a törlesztésüket igyekeznek majd megkönnyíteni a kérdéses összeggel.
Beke Károly
mfor.hu
