A címben feltett kérdésre a válasz, igen, biztosan fog valamennyi gazdasági növekedést generálni, de hogy a GDP beruházási részét az új hitelek folyósítása nagyon megdobná, az erősen kérdéses.
Az ok pedig egyszerű. A programnak csak az első pillére, vagyis a kis- és középvállalatoknak nyújtható 2,5 százalékos hitel ad, illetve adhat közvetlen érdemi lökést a GDP-nek. A második és harmadik pillér ugyanis amellett, hogy leépít valamennyit a magyar gazdaság külső (külföldiek által finanszírozott) adósságából, elsősorban a jegybank kamatveszteségét csökkenti (harmadik pillér), illetve jövedelemtranszfert nyújt a kkv-szektornak az olcsóbb hitellel (második pillér).
A jövedelemtranszfer alapja az a megspórolt kamatkülönbözet, amely az új forint alapú hitel 2,5 százaléka és a mostani devizahitelük ennél magasabb kamata között van. Ez esetben egyébként a kamatkülönbözet kevésbé jelentős összeg, nem úgy, mint a program első pillérénél. Az MNB legfrissebb statisztikája szerint a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek aktuális kamatlába április végén ugyanis 7,5-8,3 százalék között mozgott. Ráadásul ez a teljes (nem pénzügyi) vállalati szektorra igaz, vagyis ebben az átlagos kamatlábban benne vannak azok a hitelezési szempontból kiváló nagyvállalatok is, akik ennél olcsóbban kapnak hitelt. Így egy kisvállalkozás, ha a 2,5 százalékos hitelből egy meglévő forint alapú hitelét (aminek a kamat 9-10 százalék körül van) tudja kiváltani, akkor igen jelentős megtakarítást érhet el.
A jegybank legfrissebb stabilitási jelentése szerint az NHP (Növekedési Hitel Program) eredeti 250-250 milliárdos első két pillére, ha azokból csak hitelkiváltás történik, 20 milliárdos jövedelemtranszfert jelent (ez közvetetten azért hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez). Azóta pedig, mint tudjuk az 500 milliárdból 750 milliárd lett, így a megtakarítási lehetőség kerete is lényegesen nagyobb. Pontos számot egyelőre nem közölt az MNB, de nagy valószínűség szerint 30 milliárd feletti tőketranszfernél járhatunk, mivel annak az első pillérnek a keretösszegét emelték meg jobban, ami egyébként is magasabb megtakarítási lehetőséget nyújt (hiszen a forinthitelek kamatlába magasabb, mint a devizahiteleké).
Ezek után nem lehet azon csodálkozni, a vállalkozások "zörögtek, dörömböltek, kopogtattak és csengettek" az MNB-nél, hogy részt kívánnak venni a programban. És itt értünk el a program kritikus részéhez, vagyis ahhoz, hogy a megcélzott kis- és középvállalkozások közül kik juthatnak majd hozzá az olcsó hitelhez, és hogy azt mire fogják használni.
Matolcsyék többször hangsúlyozták, és reményüket fejezték ki arra vonatkozólag, hogy a bankok között verseny alakulhat ki a vállalkozásokért, és az MNB-elnök még azon sem lepődne meg, ha lenne olyan pénzintézet, amely a maximált 2,5 százalék kamat alatt adna hitelt. Tehát a jegybank versenyt szeretne, aminek egyébként meg is van az esélye. Mit lép a kereskedelmi bank, ha tudja, hogy a versenyt - ami egyébként a saját jövedelmezőségét jelentősen rombolja - nem tudja elkerülni? A legjobb ügyfeleit, amelyek a legkisebb kockázatot, de nagyobb hitelvolument és így kamat- és szolgáltatásbevételt generálnak, megpróbálja magához "láncolni". És erre kiválóan alkalmas az a "jövedelemtranszfer-torta", amelyről fentebb szó volt.
A Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb hitelstatisztikája alapján március végén egy középvállalkozás átlagos hitelállománya 98,3 millió, egy kisvállalkozásé 21,1, míg egy mikrovállalkozásé 6,9 millió forint volt. Ez utóbbiaknál a problémás minősítésű hitelek aránya a teljes hitelállományon belül 32,1, a kisvállalkozásoknál 26,9, míg a középvállalkozásoknál 22,1 százalék volt. Vagyis a kkv-szektorból a bankok számára a legjobb ügyfelek mind volumen, mind kockázat szempontjából a középvállalkozások.
Az ő teljes hitelállományuk az első negyedév végén 1630 milliárd forint volt, amiből teljesen problémamentes 955 milliárd. Mivel a PSZÁF statisztika a teljes állományra nem közli, hogy abból mennyi a forinthitelek aránya, így azzal az 46 százalékkal számolhatunk, amelyet az MNB közölt a teljes kkv-szektorra a NHP-t bejelentő sajtótájékoztató anyagában. Így a középvállalkozások problémamentes forint hitelállománya 439 milliárdot (955*0,46) tesz ki. Illetve ennél valamivel magasabb, mivel a március végi PSZÁF statisztika nem tartalmazza a fióktelepi hitelintézetek, illetve a pénzügyi vállalkozások által nyújtott állományt.
A Növekedési Hitel Program első, megemelt pillérének kerete viszont "csak" 425 milliárd forint. Vagyis a bankok által nagy valószínűség szerint megtartani szándékozott középvállalkozások jó minőségű hitelállományának a kiváltására sem teljesen elegendő. Így pedig kérdés, hogy egyrészt a középvállalkozásokon kívül vajon jut-e az olcsó hitelből a kis-, illetve mikrovállalkozások számára, másrészt, hogy a hitelkiváltásokon túl marad-e keret a beruházási hitelekre.
Ez utóbbiak igénylése, elbírálása ráadásul sokkal időigényesebb folyamat, mint a már futó hitelek kiváltása. Különösen, ha figyelembe vesszük az augusztus végi határidőt is és azt, hogy az MNB az igényelt, de fel nem használt keret után büntetni fogja a hitelintézeteket.
Ugyan a bankok számára a jól fizető ügyfelek mostani hiteleinek az NHP keretein belüli leváltása kisebb kamatmarzsot, így kvázi veszteséget okoz, de a fenti tényezők miatt könnyen előfordulhat, hogy a 425 milliárd túlnyomó része a középvállalkozások jó minőségű hiteleinek kiváltására "fog elmenni" és nem az egyébként többletbevételt jelentő új beruházási hitelekre. Ez esetben pedig a bankrendszer a várt 150-200 milliárdnyi új beruházási hitel helyett lényegesen kevesebbet fog folyósítani, így elmaradhat a hitelezési fordulat, és a GDP növekedéséhez is lényegesen kisebb mértékben tud majd hozzájárulni az NHP. Ráadásul a bankok hitelportfóliója sem javul, hiszen az olcsó hitelkeret az amúgy is jó hitelállomány lecserélését finanszírozza.
szp
mfor.hu
