2012 tavasza óta negyedévente teszi közzé a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlanokra vonatkozó statisztikáját, melyet ezentúl az értékesített ingatlanok számával is kiegészített.
Idén majdnem 2000-en veszítették el az otthonukat
A PSZÁF statisztikájának újdonsága, hogy az értékesített ingatlanokra vonatkozó statisztikát is tartalmaz. Ez alapján idén összesen 1944-en veszítették el az otthonukat, ebből 675-en az első, és 1269-en a második negyedévben.
Az adatokat nézve szembetűnő, hogy úgy tűnik, beindult a Nemzeti Eszközkezelő (NET), hiszen a legtöbb ingatlant ők vették meg a bajba került adósoktól. A második negyedévben értékesített ingatlanok közel 72 százaléka (912 ingatlan) kötődik a NET-hez, és "csak" 23,5 százalék (299 ingatlan) az, amit az adós maga értékesített, a fennmaradó 4,5 százalék pedig banki értékesítés. Ám, ha megyékre lebontva nézzük a számokat, látható, hogy három megyében pont fordított a trend, vagyis több esetben az adós maga értékesített, mint amennyi esetben volt vásárló a NET: Budapesten, Győr-Moson-Sopron megyében, illetve a főváros nélküli Pest megyében, ami összefüggésben lehet azzal is, hogy az ingatlanpiaci kereslet itt tekinthető a "legegészségesebbnek", és minden bizonnyal magasabb áron tudja eladni az adós az ingatlanát saját maga.
A legrosszabb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a legtöbb, 161 fedezeti ingatlan kényszerült értékesítésre, melynek döntő részét, vagyis 89 százalékát vette meg az Eszközkezelő. Ám ha ezt az arányt nézzük, még ennél is nagyobb főszereplő volt a NET Nógrád megyében, ahol az eladott 60 ingatlan 97 százalékát vették meg, Borsodban pedig a 123 értékesített ingatlan 91 százaléka került az Eszközkezelőhöz.
A legkevesebb ingatlant kényszerültek eladni Zala, Vas és Tolna megyében, sorrendben 16, 18, illetve 24 érintett ingatlanról van szó.
3898 otthon van veszélyben
2011 júliusától a kormány kvótarendszert vezetett be, hogy a bedőlő hitelek miatt korlátot szabjanak egy esetleges elinduló nagyobb mennyiségű értékesítési hullámnak. Ez túlkínálatot és jelentős áresést eredményezett volna a lakáspiacon. A kvótarendszert lépcsősen alakították ki, vagyis 2011-ben a fedezeti ingatlanállomány 2 százalékát lehetett kijelölni, 2012-ben 3, idén 4, 2014-ben pedig 5 százalékát lehet.
A kvóta alapját így a harmadik negyedévben 117 335 ingatlan jelenti, ami közel 2000-rel több az előző negyedévinél - vagyis ennyi a 90 napon túli fizetési késedelembe esett hitelek mögötti ingatlanok száma. A kijelölhető ingatlanok száma viszont érdemben nem változott: 5202 után július-szeptemberben 5290 ingatlan lehet a maximum. Ennek ellenére a legfrissebb adat emelkedő ingatlanszámról árulkodik, melyet kényszerértékesítésre jelöltek. A második negyedévi 3752 után 3898 ez a szám, ami 74 százalékos - a korábbi időszakhoz képest emelkedő - kvóta kihasználtságot is jelent. A kvótarendszer bevezetése óta ezzel együtt már 24 810 ingatlant jelöltek kényszerértékesítésre.
A kvóta kihasználtsága jelentősebben emelkedett Hajdú-Bihar megye esetében, hiszen a második negyedévi 77 százalék 81-re ugrott, amivel az általunk az adatok alapján összerakott rangsor élére is kerültek. A rangsor legvégén áll Zala és Tolna megye a kvóta kihasználtságot illetően, ugyanakkor javult Vas megye adata, hiszen míg korábban 67 százalékos volt a kihasználtság, addig most 64-et közölt a PSZÁF.
mfor.hu
