2007-ben a hazai fogyasztói árszint nyolc százalékkal, az unión belül kiemelkedő mértékben nőtt. A gazdasági megszorítások eszközeként is alkalmazott infláció megugrása - az adóemelések és a támogatás-leépítések nyomán - várható volt. Meglepetést annak mértéke okozott.
A konvergenciaprogramban ugyanis erre az évre 6,2 százalék szerepelt, s ugyanakkor - már a kiigazító lépések ismeretében - a Reuters által megkérdezett elemzői kör 4,3-6,8 százalék közé tette a 2007. évi drágulást. A felső értéket is meghaladó tényleges áremelkedés a nem várt élelmiszer- és olajársokknak volt a következménye.
Mi drágult a legnagyobb mértékben?
A gazdaságpolitikai kiigazítás hatására meglóduló infláció kilenc százalékon tetőzött márciusban. Ám a szeptemberi árindex is már legalább egy százalékponttal magasabb volt annál, mint ahogy az a kieső áremelési hatásoktól ekkor várható lett volna. Az év utolsó hónapjaiban pedig ismét emelkedő trendet követtek a teljes és a maginfláció adatai is. Az árnyomás minden áru- és szolgáltatás-főcsoportban erősödött.
A táblázatból figyelmet érdemel, hogy a ruházati termékeknél a defláció enyhe inflációba váltott, illetve a tartós fogyasztási cikkeknél mérséklődött a fogyasztói árszintcsökkenés. Ez a két termékkör van ugyanis a legerősebben kitéve a versenynek, függ a legnagyobb mértékben a forint árfolyamától, ami 2007-ben erősebb volt az egy évvel korábbinál, és egyáltalán nem érintették a hatósági ár- és adóváltozások. Árnyomásuk erősödésében a nagyobb költségnyomás és a magasabb szintre kapaszkodott inflációs várakozások játszhattak szerepet, amit a keresleti korlát bekeményedése ellenére a piac még elismert.
Megszorítások minden szinten
A 2007. évi erőteljes inflációerősödés restriktív gazdaságpolitika mellett jött létre, amikor annak minden területén megszorítások érvényesültek. A szigorú jövedelempolitika visszavetette a háztartások fogyasztási keresletét, a fiskális politikában pedig a tervezettnél nagyobb deficitfaragásra került sor.
Összességében a kereslet-megszorítás inflációt leszorító hatásával szemben erőteljesebbnek bizonyult a költségoldalról mutatkozó árnyomás, és e két tényező együttes következménye tükröződött az előző évinél szignifikánsan magasabb árindexben.
A 2007 végi 107,4 százalékos árindex arra utal, hogy az éven belüli áremelkedés meghaladta a 2006. évit, és ebből viszonylag nagy, 6,2 százalékos áthúzódó hatás következik 2008 januárjára.
Mi lesz 2008-ban?
2008-ban számíthatunk továbbá a 2007-ben elszenvedett profitveszteség pótlására való törekvésre, ami az inflációt kínálati oldalról fogja nyomni. A keresleti oldalon ugyanakkor a már némileg emelkedő reáljövedelmek nagyobb lehetőséget adnak majd az áremelési szándékok elismertetésére. A kedvezőtlen gabonatermés áremelő hatása is továbbgyűrűzik a hús- és tejtermékek áraiba, és az olajárnyomás enyhülése tekintetében sem lehetnek reményteljes várakozásaink.
Vagyis a 2007-ben kieső egyszeri árnövelő tényezők helyébe újak lépnek be - azon túlmenően, hogy az áthúzódó hatás is jelentős lesz. Az esztendő egészében 5,5 százalékos fogyasztói drágulás várható.
Petschnig Mária Zita
