Az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy előadást tartott a Magyarországon működő külföldi gazdasági és kereskedelmi kamarák képviselőinek pénteken Budapesten.
Inotai András szerint az export strukturális alakulása egyértelműen azt mutatja, hogy Magyarország a közepes és főleg a magas technológiájú termékek előállításárára szakosodott. Az más kérdés, hogy e magas technológiájú cikkek előállításához szükséges alapanyagokat, eszközöket importálja az ország - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a versenyképesség fenntartásához egyre inkább szükség van dinamikus piacokra, ezek pedig a feltörekvő országokban vannak, ahova ugyan nehéz betörni magyar árukkal, ám ha egy-egy magyar cégnek sikerül egy dinamikus, európai központú multinacionális cég hálózatához kapcsolódni, akkor közvetetten a magyar áruk is eljutnak a feltörekvő piacokra.
Inotai András szerint ez azért is érdekes, mert nem tudni, hogy a Németországba irányuló magyar kivitelből mekkora hányad marad Németország fogyasztási piacán, és mekkora az az arány, amit a német cégek felhasználnak és tovább exportálnak. "Kezdem azt hinni, hogy a tovább exportált magyar áruk aránya eléri az 50 százalékot" - tette hozzá.
A magyar uniós elnökséget értékelve az igazgató úgy fogalmazott: "elnökségünk egyik legnagyobb eredményének tekinthető az Euró plusz paktum létrehozatala, az azonban furcsa, hogy miközben mi hoztuk tető alá a szerződést, végül nem írtuk alá a megállapodást". Úgy vélte, nem állja meg a helyét az az érv, hogy Magyarország az adóharmonizáció elkerülése miatt nem írja alá a paktumot azért, hogy az országnak továbbra is előnyei legyenek az adóversenyben. Mint mondta, a nemzetközi versenyképességben, a tőkevonzásban legalább 30 tényező játszik együttesen szerepet, ebből csak egyik az adózás kérdése. Inotai András példaként elmondta: ha most Elefántcsontparton 0 százalékos társasági adót vezetnének be, attól még a befektetők nem fognak "odaözönleni".
Inotai András pozitívan értékelte, hogy az eurózóna stabilizálódásának részeként a magyar uniós elnökség elejére esett az európai három pénzügyi felügyelet, azaz az uniós banki, biztosítási és értékpapír-piaci felügyelet felállása. Ugyancsak kedvezőnek nevezte a 2013-ig felálló 750 milliárd eurós mentőcsomag, az euróövezeti pénzügyi stabilitási csomag (EFSF) tető alá hozását.
MTI
