Amennyiben az Európai Unió tartja mostani növekedési ütemét, Magyarország hosszabb távon évi 2-3 százalékos GDP-növekedést érhet el - mondta Járai Zsigmond a Heller Farkas Szakkollégium felkérésére tartott hétfő esti előadásán a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A volt jegybankelnök kifejtette: ha a válság második fordulója hamar kialakul, akkor Magyarország nagyon gyenge helyzetben találhatja magát. Ennek 30 százalék az esélye - idézte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításait Járai Zsigmond.
A kormány költségvetési politikájáról szólva elmondta: a Fidesz hosszú távú célkitűzése, hogy a GDP 40 százalékára vigye le a költségvetés kiadási oldalát, és a mostani tervek szerint ez a szám a választási ciklus végéig 50 százalékról 46 százalékra csökkenhet.
Járai Zsigmond szerint kérdés ugyanakkor, hogy - a kormány terveinek megfelelően - tíz éven keresztül lehet-e évente egy százalékkal csökkenteni a költségvetés kiadásait. Lehet, hogy érdemes "egy pofont adni", mintsem minden évben a forráselvonásokról dönteni - fogalmazott a jegybank korábbi elnöke. Hozzátette: "az is igaz, hogy nagy átalakításokat csak válság idején lehet csinálni, és ebből a szempontból Magyarországot nagyon hamar húzta ki az Unió és az IMF a bajból".
Az európai közös valutáról szólva elmondta: akkor van értelme a pénzügyi uniónak, ha megfelelő gazdasági integráció van mögötte. Mivel Magyarország gazdasági összefonódásait tekintve az egyik legjobban az unióba tartozó állam, ezért számos előnye lenne az euró magyarországi bevezetésének - tette hozzá.
Rámutatott ugyanakkor: csak annak van értelme belépnie az eurózónába, akinek erős és stabil a gazdasága, mivel az euró "erős pénz". Ezért először a gazdaságot kell megerősíteni, és csak utána lehet belépni az euróövezetbe - fogalmazott Járai Zsigmond.
MTI
