Az ágazat termelési értéke így évi 30-40 milliárd forintot lehet, a jelenlegi évi 15-20 milliárd forinttal szemben. A foglalkoztatottak száma pedig 6-8 ezerre nőhet, a mostani 3-4 ezerről.
A szakember megjegyezte: a gombatermelés rendkívül kézimunkaerő-igényes, és képzetlen emberek foglalkoztatására is lehetőség van. Emellett pedig a termelésben mezőgazdasági hulladékot - ló- és csirketrágyát, valamint szalmát - használnak a szükséges komposzt előállításához.
A fejlesztés egyik célja a belföldi gombafogyasztás növelése a mostani fejenkénti évi 1,5 kilogrammról mintegy évi 2,5 kilóra. Emellett az exportot szintén jelentősen bővíteni szeretnék elsősorban keleti irányba, például Oroszországba. A magyar gombatermelés mintegy felét értékesítik külföldön.
Főként a környező országokban - Ausztriában, Szlovákiában, Romániában - kelendő a magyar gomba, de eladható Németországban, Franciaországban, sőt még távolabb is. A magyarországi gombatermesztésben főként a csiperke - mintegy 90 százalékos arányban - dominál, a fennmaradó hányad elsősorban laskagomba, de termelnek kisebb mennyiségben gyógygombát, például: shiitakét is.
Az elképzeléseket a magyar zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztési stratégiája részeként valósítanák meg 2020-ig. A kitűzött célok eléréséhez becslések szerint - bruttó költségekkel számolva - mintegy 25-30 milliárd forintra volna szükség - közölte Nagy László.
MTI
