Szerda délelőtt az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés szűk körű háttérbeszélgetésének központi témája a nettó bérek csökkenésének kompenzációja volt. A szuperbruttó jövő évre tervezett felezése ellenére ugyanis a bérek további csökkenésére kell számolnia az alkalmazottaknak, törvényileg azonban létezik egy alternatív megoldás. Összességében a jövő évi fizetés alakulását a szuperbruttó szorzótényező, az adójóváírás, valamint a bruttó bérek emelkedésének szintje fogja meghatározni – vélik a szakemberek.
A szuperbruttó kivezetése mintegy 80-90 milliárd forint többletet hagyna a munkavállalóknál, azonban az adójóváírás kivezetése 140-180 milliárd forinttal csökkenti a nettó béreket. Ahhoz, hogy ezt az összességében 60 és 90 milliárd forint közötti csökkenést a munkáltatók bérben kompenzálják, 120-180 milliárd forintot kellene bérnövelésre fordítaniuk.
A bérek megőrzése helyett kompenzáció a téma
Egykulcsos adónak kevés nyertese vannak, ezzel szemben a legtöbben szinte az adójóváírás csökkentésének hatására a vesztesek nagy táborát gyarapítják - ráadásul egyes ágazatokban ez általános probléma is. Példaként Pataky Péter az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a mezőgazdasági szektort említette. A probléma kezelése ráadásul a gazdaságban jelenik meg, hiszen a munkáltatóknak kellene bérkompenzációt megvalósítani. Az új adózási törvény veszélyeire a szakszervezetek figyelmeztettek, ám efelett átsiklottak a kormány oldalán lévők. (mfor.hu szerk: Nem csak a szakszervezetek figyelmeztettek, az mfor.hu már tavaly október 20-án megírta, hogy Lesznek nyertesek és vesztesek, kalkulátorunkkal pedig mindeki kiszámíthatta, hogyan fog adózni 2011-ben.)
Így oda jutottunk, hogy a bérek csökkenésének ellensúlyozásáról tárgyalnak a felek, ahelyett, hogy a reálbérek megőrzése lenne a téma, ami a válságot követő időkben lenni szokott. A kormány ugyanis ebbe rondított bele az adóváltoztatással - folytatta.
A változás érdekes hatása volt, hogy a vesztesek köre is megoszlik, hiszen az alsó kategóriákban furcsa ellentmondás van. A minimálbérnél történt kompenzáció, míg a felette lévő kategóriákban nem. Ugyan a kormány megpróbálkozott a bérkommandóval (mfor.hu szerk: Rogán Antalék új törvényjavaslattal próbálják a bérkommandó hatékonyságát növelni, lásd: Most jön az igazi bérkommandó?), de ez sok eredményre nem vezetett, hiszen a helyi egyeztetéseken kiderült, hogy a legtöbb munkaadó, nem képes bér formájában kompenzálni a kiesett jövedelmeket.
A közeljövőt illetően ugyan több forgatókönyv is megvalósulhat, azonban egyik sem kecsegtet pozitív változásokkal, hiszen akár az adójóváírás mértékét is csökkenthetik 7 100 forintra a jelenlegi 12 100 forint helyett, ami egyértelműen bércsökkenéssel járna. Egy másik lehetséges forgatókönyv szerint mégsem történik meg a szuperbruttó kivezetése.
Megszűnt a túlfogyasztás hazánkban
Bartha Attila a Kopint-Tárki Zrt. kutatási igazgatója a nettó reálkeresetek, és a lakossági fogyasztás alakulásával kapcsolatban kiemelte, hogy ma már alulfogyasztás jellemző a hazai gazdaságban, bár már közelítjük az 5 évvel korábbi szintet.
Emellett a korábban jellemző túlzott hitelfelvétel is mérséklődött, hiszen 2009 vége óta több hiteltörlesztés van, mint új hitelfelvétel. Önmagában az adóváltozások miatt a munkavállalók kétharmadánál csökkent a nettó bér, és jövőre is vélhetően csak a lakosság egy kis csoportja lesz kedvező helyzetben - ők a bruttó 250 ezer forint felett keresők lehetnek.
Ha az egyes szektorokat vizsgáljuk meg, kiderül, hogy a kereskedelem és a vendéglátás krízise a legmélyebb. 2008 eleje óta eltelt 13 negyedévből 11-ben a növekedésük kisebb volt, mint a GDP-é, vagyis nagyobb volt a visszaesés. A mi szempontunkból azért fontos az élelmiszerárak alakulása, mert az átlagos és az átlag alatti jövedelműek fogyasztási csoportját érzékenyen érinti az áremelkedés - ez pedig elmúlt időszakban különösen jellemző volt.
Ilyen körülmények között a belső fogyasztástól függő cégek jövedelmezősége rossz, és a vállalkozások foglalkoztatás-bővítése bizonytalan, egyedül a feldolgozóipari exportáló cégek esetében mutatkozik egy nagyon minimális pozitív irányú elmozdulás. Így a pozitív várakozásokat napjainkban az instabilitás érzete váltotta fel a bizonytalan munkaerő-piaci helyzet és a súlyos hiteltörlesztési terhek miatt.
Negatív spirálban vagyunk
Az idei és a következő évben jó esetben az egyes szolgáltató szektorok stabilitására lehet számítani. Már az átlagos jövedelmű társadalmi csoportok is újabb jövedelem- és fogyasztás-csökkenéssel szembesülnek majd. A remélt foglalkoztatás bővülés pedig, ami hosszú távon meghatározná a kilátásokat, csak 0 és fél százalék között mozoghat - ez történelmi mélypontot jelenthet. Az infláció idén 4 százalékra, jövőre 3,6 százalékra várható, idén így az élelmiszerek áremelkedése nagyobb (6 százalékos), jövőre az átlagos inflációval megegyező arányú lehet. Ugyan a GDP emelkedett az eltelt hónapokban és mára stabilizálódott az ország helyzete makroszinten - persze a lehetőségekhez mérten -, mégis csökkent a lakossági fogyasztás. Ilyen helyzetben pedig minden olyan gazdasági, társadalmi és politikai lépés, ami bér és a fogyasztási lehetőségeket stabilizálnál, különösen fontos lenne.
Lehetséges megoldás: étkezési utalványok
A nettó bérek csökkenését kompenzáló alternatív megoldást Bessenyey Bálint az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesület (EUFE) igazgatója ismertette. A helyzet jelenleg az, hogy ahhoz, hogy a jelenlegi minimálbér nettóértéke nominál szinten maradjon a szuperbruttó és az adójóváírás kivezetése után, akkor kumuláltan a 2011 és 2013 között 21 százalékos emelést kellene végrehajtani, így érné el a szükséges 94 700 forintot. Ezt bérben a jelenlegi gazdasági helyzetben és instabil helyzetben a munkáltatók képtelenek kifizetni.
Az étkezési utalványok azonban megfelelő alternatívát jelenthetnének, hiszen nemcsak élénkítik a lakossági fogyasztást, de hozzájárulnak a gazdaság kifehéredéséhez, támogatják és fellendítik a vendéglátóipart, valamint támogatják a napi egyszeri melegétel fogyasztást is. Ennek ellenére az átlagos utalvány-igénybevétel a munkáltatók részéről 11 ezer forint, holott a törvény 18 ezerre adna lehetőséget. A limit kihasználásával a munkáltatók is jól járnának - emelte ki Bessenyey Bálint, hiszen a csökkenés kompenzációja így kevesebb költséget eredményezne, mint ha az bérben történne meg. Amennyiben ugyanis a dolgozó 18 ezer forint kedvezményes adózású béren kívüli juttatásban részesül, és a munkáltató kifizeti az adótartalmat (3 427 forint), akkor a munkáltató összes költsége 21 427 forint lesz. Ha viszont a munkvállaló bérébe építenék be ezt a 18 ezer forintot, akkor valójában mindössze csak 10 368 forint juttatásban részesülne - hangsúlyozta az EUFE igazgatója.
Éppen ezért a közeljövőben a szakszervezeteknek is elsődleges célja az utalványok választható köre, valamint egy általános cafeteria-rendszer kialakítása - tette hozzá Pataky Péter.
Székely Sarolta
mfor.hu
