Ezt Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az Eurogroup elnöke jelentette be hétfőn Luxembourgban tartott sajtótájékoztatóján. Meggyőződését fejezte ki, hogy Görögország mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesüljenek a 12 milliárd eurós hitelrészlet folyósításának feltételei.
Görög részről korábban azt jelezték, hogy a parlament június végén hozza meg a szükséges döntéseket. Az Eurogroup hétfő hajnalban úgy határozott, megvárja ezen határozatok megszületését a hitel felszabadításához.
Juncker és Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse a sajtótájékoztatón megerősítették azt is, hogy haladást értek el a miniszterek egy Görögországot segítő, következő többéves hitelprogram előkészítésében is.
Ennek egyik fő kérdése, hogy milyen módon kapcsolódjon be a magánszektor, amelynek hozzájárulásához mások mellett a fő hitelező Németország ragaszkodik.
Rehn közlése szerint az álláspontok az euróövezeten kívüli országok támogatásakor kidolgozott, úgynevezett bécsi kezdeményezés irányában tűnnek közeledni. E kezdeményezés keretében az érdekelt legnagyobb európai bankcsoportok önkéntes alapon vállalták, hogy az érintett országoknak az adósságait lejáratkor új hitelre váltják.
A sajtótájékoztatón Olli Rehn és Juncker is méltatták Írország és Portugália konszolidációs erőfeszítéseit, amelyekről az euróövezeti találkozón szintén szó esett. A biztos hangoztatta, hogy Dublin esetében a program teljes mértékben a terveknek megfelelően zajlik, beleértve a bankokra vonatkozó szerkezetváltási és újratőkésítési lépéseket is. Portugáliában pedig különösen biztatónak mondta, hogy az új kormány valamennyi pártja is elkötelezett a nemzetközi támogatású program lefolytatása mellett.
Kitért a biztos Luxembourgban arra a kockázatra is, hogy a görög válság az euróövezet más országaira is átterjedhet. Úgy vélte, ennek elkerülése érdekében is szükség van arra, hogy Görögország teljesítse a feltételeket, az EU pedig döntsön az Athénnak szánt következő hitelrészlet folyósításáról.
Jelen volt az uniós találkozón John Lipsky, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi első embere is. Sajtótájékoztatóján ő úgy vélekedett, hogy amennyiben a vezető magánbankokra negatív hatást gyakorol a görög válság, azzal nő a tovaterjedés veszélye.
Olli Rehn a sajtótájékoztatón megismételte azt a korábbi véleményét is, hogy az uniós tagországokban érzékelhető bizonyos reformálási fáradtság. Hangoztatta ugyanakkor annak fontosságát, hogy a tagállamok tovább haladjanak a szükséges reformok útján.
MTI
