Az elmúlt hónapokban a negatív hírek egy részét az élelmiszerárak emelkedésével kapcsolatos információk teszik ki. Válságos a sertéságazat helyzete (lásd: Az árrobbanás után lesz-e még magyar hús?), a cukor ára az egekben van (lásd: Egekben a cukor ára - 400 forint is lehet egy kiló), a zöldségek 18, a gyümölcsök pedig 40 százalékkal drágábban vásárolhatók meg.
A KSH hétfőn megjelent adatai szerint a mezőgazdasági termékek közül egyedül csak az étkezési tyúktojás termelői ára csökkent az elmúlt egy év alatt, ez az állapot azonban várhatóan nem marad fenn sokág. Az Európai Unió 1999-ben elfogadott irányelve ugyanis komoly pluszkiadásokat okozhat a tojástermelőknek, mivel a hagyományos ketreceket olyan módosított tojóketrecekre kell lecserélniük, melyek nagyobb mozgásteret, karomkoptató felületet, tojófészket, ülőrúdat és porfürdőzési lehetőség biztosítanak az állatok számára.
Ugyan 2003. január 1-től a hagyományos ketrecek már nem építhetők, és nem is állíthatók üzembe, a régi tartásformák korszerűsítését legkésőbb 2012. január 1-ig a gazdagáknak meg kell valósítaniuk. Hazánkban egyelőre csak a nagyobb, tőkésebb üzemek tudtak alkalmazkodni az előírásokhoz.
Drágább az állatbarát termelés
A magyar tyúktartás háromnegyede háztáji és mindössze egynegyede ketreces, viszont az üzletekben kapható tojás 95 százaléka származik ketrecekben tartott tyúkoktól. A nagyüzemi tojástermelés világszerte kedvelt tartásformája a ketreces, hiszen ennek költségei a legalacsonyabbak, kevesebb az esély a tojás szennyeződésére, és nagyobb a telepíthető létszám.
Ugyanakkor az EU hadat üzent a nagy telepítési sűrűségnek, illetve a természetellenes tartásmódnak. A közösség bürokratáinak egyéként abban igazuk van, hogy az állatbarát tartás jobb termékminőséget eredményez, ugyanakkor minél természetesebb módon nevelkednek az állatok, annál nagyobb az egységnyi termékre jutó önköltség. Ha a hagyományos tartásformát tekintjük az alapnak, akkor a felújított ketreces mód 8 százalékkal, a mélyalmos tartás 21 százalékkal, a szabad tartás 50 százalékkal, a biotartás pedig 100 százalékkal növeli az önköltséget.
Sokan hagyhatnak fel a termeléssel
Az uniós szabályozás a gazdák egyharmadát rendkívül nehéz helyzetbe sodorhatja, hiszen az ágazatban dolgozók többsége már most is veszteséges. A takarmány ára egy év alatt a duplájára nőtt – és további emelkedés várható - a rezsi és egyéb költségek növekedése mellett, miközben a felvásárlási árak csökkentek, az üzletekben mégis az egy évvel ezelőtti árhoz képest 20 százalékkal drágábban lehet hozzájutni a termékhez. Egy tojás önköltsége jelenleg 20 forintra jön ki, a felvásárlási ár viszont jobb esetben 1-2 forinttal több ennél. A drága átalakítás pedig még inkább növelni fogja a termelés költségeit. A megvalósításhoz a termelőknek összesen 40 milliárd forintos többletforrásra lenne szüksége. Abban az esetben viszont, ha a gazdák ezt nem tudják előteremteni, a tojástermelés összeomlása is bekövetkezhet. Vélhetően ugyanis sok termelő a tojóállományt inkább húshibridekre cseréli le.
Így egy év múlva a tojótyúk-állomány negyede kieshet a termelésből, ráadásul a hagyományos ketreces tartásból származó tojás január 1-től eladhatatlan lesz. A helyzetet súlyosbítja, hogy a jelenlegi hazai termelés 2,5 millió darab, ami alig több mint a fele a hazai szükségleteknek, így már most is importra szorulunk.
29 százalékos hiány várható
A szabályozás életbe lépésével az Unióban 29 százalékos hiány keletkezhet, ami a harmadik országból származó importra vonatkozó előírásokat is átgondolásra készteti, hiszen az állatjóléti előírásoknak megfelelő tojás behozatalát kell megoldani.
Németországban már 2009-ben megtörtént a telepek átalakítása, így jó példaként szolgálhat számunkra is. A németeknél előbb a lengyel import futott fel, majd a szlovák és a litván, később azonban némileg magára talált a hazai ágazat, ám nehezen megoldható kérdés volt náluk a megnövekedett termelési költségek megjelenítése az árban.
Ezért a szakértők a gazdasági viszonyok tükrében hasonlóra számítanak itthon is. A hiány közvetlen következménye az importmennyiség növekedése lesz, ami mindenképpen árnövelő hatással bír – így akár a tojás árának megkétszereződésére is számíthatunk.
Székely Sarolta
mfor.hu
