Az idők változását jelzi, hogy a 2008 őszén végzett hasonló kutatás eredményeként az energiaárak emelkedése okozta a fő gondot a magyar válaszadók legnagyobb aránya, 21 százalék számára. Második helyen szerepelt a munkahelyek biztonsága, 16 százalékkal - olvasható a Nielsen kutatásában.
2009 a munkanélküliség éve is volt
2009 őszén a munkahelyek biztonsága miatt aggódott leginkább megkérdezett honfitársaink 23 százaléka; utána pedig a gyerekek taníttatása, boldogulása, valamint az energiaárak növekedése következik 12-12 százalékkal. Ez jórészt anak köszönhető, hogy rég szűnt meg annyi munkahely hazánkban, mint idén, így szinte senki nem érezheti már magát biztonságban.
Ezután a sorrend: a megkérdezett egészsége, valamint adóssága, továbbá foglalkozás és magánélet egyensúlya, egyaránt 11 százalékkal. Csak 5 százalék számára fő gond a gazdaság helyzete, míg 4 százalék nevezte meg a politikai stabilitást, 3 pedig a növekvő élelmiszer árakat.
Mindössze egyaránt 1-2 százalék aggódik legnagyobb mértékben szülei jólléte, illetve a bűnözés, a növekvő üzemanyagárak vagy a globális felmelegedés miatt.
Az Internet-használók körében végzett online felméréssel, 2009. szeptember-októberben a Nielsen azt tárta fel, hogy a megkérdezettek számára mi jelenti a legnagyobb gondot a következő hat hónap során.
A magyarok közeljövőre vonatkozó válaszai jelentősen eltérnek a nemzetközi átlagtól. Amíg ugyanis nálunk a megkérdezettek 23 százaléka leginkább a munkahelyek biztonsága miatt aggódik, addig ez globálisan csak a második helyre került, átlag 14 százalékos említéssel.
Ugyanígy honfitársaink fő gondjai között előtérben áll a gyerekek boldogulása és a villanyáram, gáz, fűtés árának emelkedése. Ezek ennél kisebb szerepet játszanak a kutatásban szereplő országok átlagában.
Megint a híres magyar pesszimizmus
Átlagosan, az 54 országban megkérdezettek legtöbbje (18 százalék) jelölte meg fő gondjának a gazdasági helyzetet; ezt követi a munkahelyek biztonsága (14), foglalkozás és magánélet egyensúlya (12). További sorrend: a válaszadó egészsége (10), adóssága, illetve gyerekeinek boldogulása (7-7), az energiaárak emelkedése (6), valamint az élelmiszerek drágulása (5).
Öt százaléknál kisebb arányban nevezték meg az alábbiakat: Szülők jólléte, politikai stabilitás, globális felmelegedés és bűnözés (3-3 százalék); terrorizmus, növekvő üzemanyagárak (2-2); háború, bevándorlás (1-1).
Egy másik kérdéskör a válság megítélésére vonatkozott. Megkérdezett honfitársaink 19 százaléka véli, hogy Magyarország a következő tizenkét hónap során kikerül a gazdasági válságból. Addigra nem lesz vége nálunk a válságnak, mondta 57 százalék. További 24 százalék pedig nem tudja, mi várható.
A magyarok borúlátóbban ítélik meg a helyzetet, mint a nemzetközi átlag. Globálisan ugyanis átlagosan a válaszadók 26 százaléka gondolja, hogy országa tizenkét hónap múlva túl lesz a recesszión. Nemleges véleményt 47 százalék képvisel, míg nem tudja 27 százalék.
Nálunk alacsonyabb arányban csak a csehek hisznek a gyors kilábalásban, ott 17 százalék vélte úgy, hogy egy éven belül vége lesz a válságnak. 20 százalékos arányukkal elmaradnak az átlagtól a románok is. Az élen jár viszont Németország, ahol az emberek 40 százaléka szerint egy év múlva már nem lesz válság, a szomszédos Ausztriában ez az arány 37 százalék.
Szintén eltér a jelenlegi helyzet megítélése. Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka szerint van gazdasági válság, míg globálisan csak a megkérdezettek átlag 66 százaléka látja saját országát recesszióban.
Menedzsment Fórum
