Az Európai Bizottság komolyan megfontolja kilenc uniós tagország kérését olyan engedmények tételére a pénzügyi stabilitási előírások területén, amelyek elismerik a nyugdíjrendszer megreformálására tett erőfeszítéseiket - közölte Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős uniós biztos kedden New Yorkban sajtókonferencián. Kihangsúlyozta azonban a 27 tagországra egyaránt érvényes "szigorú és egyszerű pénzügyi szabályok" fenntartásának szükségességét.
Magyarország nyolc további, többségében kelet-európai uniós tagországgal együtt engedményért fordult az EU-Bizottsághoz a Növekedési és Stabilitási Szerződésben rögzített adóssági és költségvetési deficit előírások teljesítésében, arra hivatkozva, hogy a nyugdíjrendszer megreformálása területén tett erőfeszítéseik rövid távon megnövelték ugyan költségvetési kiadásaikat, de hosszú távon fenntarthatósági előnyökkel járnak. "Belátom a nyugdíjreform szükségességét az EU-ban. A kérést ezért komolyan vesszük" - mondta Olly Rehn, hivatkozva a kilenc ország pénzügyminiszterétől kapott levélre.
A kéréssel összefüggésben a szigorúbb uniós költségvetési ellenőrzés bevezetéséről szólva Olly Rehn rámutatott, hogy vannak tervek a korábbinál gyorsabb zankciók alkalmazásáról a Szerződésben foglalt adósság- és deficitelőírásokat megsértő országok ellen. Az uniós előírások a költségvetési hiányt a GDP 3 százalékában, az államadósságot pedig a GDP 60 százalékában korlátozzák. Az utóbbi időben azonban a tagországok többsége megsértette vagy az egyik, vagy mindkét előírást.
Olly Rehn kihangsúlyozta, hogy a "korai" szankciókkal el lehetne érni, hogy az érintett országok megelőző intézkedéseket vezessenek be, mielőtt még a helyzet kezelhetetlenné válna. A biztos szerint az európai gazdaság "robosztus fellendülésnek" örvend, de a növekedés üteme "egy kissé egyenetlenül" oszlik meg az unión belül. Szükségesnek tartja a "szuverén adósságpiaci felfordulás" uniós szintű kezelését, mint a piaci bizalom helyreállításának legfontosabb feltételét. Hangsúlyozta, hogy miközben egyes országoknak, például Nagy-Britanniának és Spanyolországnak fel kell gyorsítania a költségvetési megszorító intézkedések bevezetését, a nagyobb uniós tagországokban, mint Németországban, Franciaországban és Hollandiában "nem kell elkapkodni a költségvetési szigorítást. Ezeknek nem kell megtenniük a költségvetési kiigazításokat 2011-ig, "ami annyit jelent, hogy az év végéig folytatódhatnak a pénzügyi ösztönző programok."
Mint arról korábban az mfor.hu is beszámolt, a kilenc tagország, köztük hazánk a nyugdíjszámlák eltérő költségvetési könyvelése esetén ezzel a technikai eszközzel csökkenteni tudná a költségvetési hiányát. A magyar büdzsé egyenlege például 1,4 százalékponttal javulna, amellyel – figyelembe véve az idei 3,8 százalékos hiánycélt – teljesíthető lenne a konvergencia programban vállalt 3 százalék alatti hiány. Ráadásul ha "átmenne" a javaslat több állami forrást lehetne felszabadítani gazdaságösztönzésre, ami az Orbán-kormány számára az egyik jelentős prioritással bíró gazdaságpolitikai kérdés.
mfor.hu/MTI