Kopits György szerint az új kormányt a pénzügyi piacok kedvező várakozásokkal fogadták, a kabinet első hónapjait azonban "rögtönzések és az átláthatóság komoly hiánya" jellemezte, aminek következtében nőttek az ország kockázati felárai. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a Széll Kálmán-tervet pozitívan fogadták a piacok, és ennek köszönhető a felár némi mérséklődése.
A szabályhoz kötött költségvetési politika ellenőrzésére nagyon hasznos egy hazai keletkezésű és tulajdonú, pártsemleges, elszámoltatható felügyelő szerv létrehozása - hangsúlyozta a szakember az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának tudományos ülésén, melyet az akadémia májusi közgyűléséhez kapcsolódva rendeztek meg.
Mint kiemelte, "a fiskális alkoholizmusban szenvedő kormányzatok függenek leginkább a piacoktól". Úgy vélte, a fiskális fegyelem terén a végső sikert a politikai kultúra tartós átalakulása hozhatja csak el. "Ezt tudták elérni Svédországban, Chilében, Brazíliában: megszűntek az ígérgetések, és a vita most arról folyik, mire fordítsák a pénzt, ami már a borítékban van" - fogalmazott.
Kopits György szerint az 1998-as orosz válság óta, a Nemzetközi Valutaalap adta háttér már nem ad teljes biztonságot egy országnak a pénzügyi válságok ellen. "A hitelességet ma már nem lehet importálni" - hangsúlyozta a közgazdász, aki az MTA külső tagjaként tartott előadást Az adósságcsapda kikerülésének gazdaságpolitikai és közpénzügy-szabályozási eszközei című tudományos ülésen.
Török Ádám, az akadémia gazdaság- és jogtudományi osztályának elnöke kifejtette: a Költségvetési Tanács de facto felszámolásával megszűnt a hitelességet szavatoló "független intézményi horgony". Az új kormány által bevezetett adósságplafon-szabályozásban elsősorban azt kifogásolta, hogy a plafon "felülről való megközelítésekor" nő az ösztönzés az átláthatóság csökkentésére. Ezzel szemben - hangsúlyozta - egy Költségvetési Tanácshoz hasonló független szerv állandóan őrködik a fiskális transzparencia felett.
Török Ádám a magyar CDS-felár közelmúltbeli csökkenését nem tartotta számottevő trendnek, szerinte a fő probléma a felár heves ingadozása, valamint az a veszély, hogy az ország bármikor újra bekerülhet a legkockázatosabb adós országok tízes élbolyába.
MTI
