Sokan egész nyáron arra várnak, hogy fesztiválozzanak egy jót, míg másokat csupán a puszta kíváncsiság hajt, mondván, "nehogy már kimaradjunk valamiből". Vannak, akik szeretnek mindenütt ott lenni, ahol buli van, míg mások kiválasztanak egy-egy kedvenc eseményt, és ahhoz minden nyáron ragaszkodnak. Így például stabil tábora alakult ki a Hegyalja Fesztiválnak, a VOLT-nak, akárcsak az egykori mezőtúri rock fesztiválnak.
Mert hát ugye nem csak sikeres fesztiválok léteznek; számos, egyébként igen nagy népszerűségnek örvendő kezdeményezés bukott meg kellő anyagi források híján, míg más rendezvények - például a Szegedi Szabadtéri Játékok vagy a Veszprémi Ünnepi Játékok - léte sokszor a szponzorok "jóindulatán" áll vagy bukik. Megint más kulturális megmozdulások azért vergődnek, mert éppen nem jutott nekik támogatás.
Így járt pórul idén a hajdan népszerű Művészetek Völgye, amely még csak nem is indulhatott a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán.
A nagy fesztiválok egyébként két kézben vannak: a Szigetet, a VOLT-ot, a Balaton Soundot – hogy csak a legismertebbeket említsük – a Sziget Kft., míg a Hegyalját, a BalaTone-t és a Szegedi Ifjúsági Napokat (SZIN) a Deltafest Kft. üzemelteti.
Aki kimarad, az lemarad
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Alap közös fesztiváltámogatási pályázatára idén 56 kiemelt rendezvényt hívtak meg. A kívül rekedt rendezvényekkel szemben a körön belüliek jól jártak: a pályázók között 300 millió forintot osztottak szét az idei évre.
A kellemes környezetben megtartott Hegyalja Fesztivál, amely az idén szintén hozta a 60 ezres látogatottságot, például ötmillió forintot nyert a Nemzeti Kulturális Alap tavalyi pályázatán, míg a soproni VOLT négymillió 800 ezret.
Igaz, egy-egy buli megszervezése sem két fillér. A legtöbb pénzt kétségkívül a külföldi sztárelőadók gázsija viszi el, amely egyes esetekben akár a 100 millió forintot is elérheti.
A Zamárdiban megrendezett Balaton Sound - amelyre az idén 88 ezren voltak kíváncsiak - költségvetése például 400 millió forintra rúgott, igaz, még ezzel együtt is 140 milliós hasznot hozott a konyhára. A viszonylag szép bevételt a rendezvény leginkább a reklámoknak köszönheti, amelyek a kiadások negyven százalékát fedezik, A Szigetnél ez a mutató 25 százalék körül alakul.
Míg például a Veszprémi Ünnepi Játékok 120 millióból gazdálkodik, addig a Sziget költségvetése mintegy 2, 65 milliárd forint. Ezt a Sziget Kft. háromnegyed részben jegybevételekből teremt elő.
380 ezer szigetelőt várnak
Az idei Szigetre a korábbi éveknél is több külföldi látogatót várnak a szervezők, és valószínűleg nem fognak csalódni, miután az idei külföldi jegyeladások eddig 15 százalékkal meghaladják a tavalyit, tudtuk meg a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. irodáján.
Ma már a bérletet váltó szigetlakók között hetven százalék a külföldiek aránya - ők elsősorban Nyugat-Európából érkeznek. Ezzel szemben a napi látogatók kilencven százalékban magyarok.
Mivel idén rövidebb lesz a Sziget, ezért bizonyos költségek, mint például a bérleti vagy a személyi jellegű kiadások a korábbinál némileg alacsonyabbak lesznek. A szervezők idén mintegy 380 ezer látogatóra számítanak. Persze sok függ az időjárástól is, tavaly például a szakadó eső miatt rengetegen maradtak otthon, ami nyolcvanmillió forintos veszteséget hozott. Az idén azonban - úgy tűnik - elkerülik a felhők a szigetlakók táborát.
Simon Rita
Menedzsment Fórum
