A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékra vonatkozóan az eredeti törvénytervezet szerint járulékfizetési felső határt vezettek volna be, azonban a zárószavazás előtt, kedden benyújtott módosító javaslat kivette ezt a módosítást a törvényből.
László Csaba a KPMG szerdai adókonferenciájához kapcsolódó sajtótájékoztatón elmondta: az, hogy a munkáltatói tb plafont nem vezetik be, azért gond, mert az igazán magas jövedelműeknél a plafon hiánya részben külföldre visz pénzeket, részben tőkejövedelemmé konvertálja. Ha a plafont 30 millió forintnál húzták volna meg, az adózók 99 százalékát nem érintette volna, s mintegy 30 milliárd forintba került volna. Feltehetően a költségvetésben erre már nem jutott pénz, de az, hogy egyáltalán bekerült az alap törvényjavaslatba, azt mutatja, hogy ha nem most, akkor jövőre napirendre kerülhet - mondta.
Az adószakértő úgy vélekedett, hogy a jutalmakat, prémiumokat sok cégnél várhatóan át fogják tolni az idei évről a jövő évre, mert ezáltal már az egykulcsos adóval tudják ezeket a jövedelmeket terhelni. Ez mind a bérstatisztikákat, mind az idei és a jövő évi szja bevételeket befolyásolni fogja - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy az új adórendszerrel vajon vissza lehet-e csábítani a külföldre települt cégeket, azt válaszolta: az első körben az a lényeg, hogy kevesebben fognak elmenni; később, ha látják, hogy stabilan, hosszú távon működik a rendszer, akkor történhet a visszaáramlás. Ez azonban az iparágtól, cégtől is függ - tette hozzá.
A válságadók időtartamának meghosszabbítása nem lepte meg az adószakértőt, az MTI érdeklődésére úgy vélekedett, "benne volt a levegőben, hogy fokozatosan szűnnek meg". Az, hogy ez most kiderült, nem baj, mert egyértelműben tud mindenki számolni, nincsenek illúziói. Azokon a területeken, ahol szűk erőforrások - például hitel, beruházás - allokációjáról van szó, rontja a leánycégek pozícióját - mondta.
MTI
