4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elmúlt hónapokban folyamatosan zajlottak az egyeztetések a drasztikusan megemelkedett takarmányárak miatt, és a sertéstenyésztők szövetsége sorozatos kérésekkel fordult a szaktárcához a mielőbbi kormányzati beavatkozást sürgetve. Véleményük szerint ennek hiányában akár az ágazat megszűnésével is számolni kell. Hasonló a helyzet a baromfitermelésben is. Mfor.hu háttér.

Március 30-án az Országház előtt tartottak demonstrációt a gazdák a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének szervezésében. Céljuk az ágazat problémáinak mielőbbi megoldása, és a figyelemfelhívás volt. Véleményük szerint ugyanis, ha a jelenlegi viszonyok hosszú távon megmaradnak, hazánk az import termékeknek kiszolgáltatott ország lesz. Ennek keretén belül a petíciójuk mellett vákuumfóliába csomagolt sertésfejeket adtak át az agrárkormányzatnak. Kéréseik között szerepel a támogatások azonnali kifizetése, valamint az az igényük, hogy a tárca háttérintézményei biztosítsanak a gazdáknak hozzáférhető, hat hónap alatt kifizethető takarmányt, mivel nincsenek tartalékok az ilyen elhúzódó válságos helyzetek átvészelésére.

Árrobbanás az agrártermékek körében

A Központi Statisztikai Hivatal márciusi adataiból kiderült, hogy az egy évvel korábbiakhoz képest az agrártermékek árszintje 39,6 százalékkal volt magasabb. Ezen belül a növényi termékek árszintje 57,6 százalékkal, míg az állati termékeké 10,5 százalékkal emelkedett. 2011 januárjában a gabonafélék termelői ára 78,2 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. Az emelkedés a fogyasztók számára is érezhető volt, hiszen például a burgonya ára 88,3 százalékkal lett magasabb.

Problémák a gabonával és az állatjóléti támogatásokkal

A gabona világpiaci árának emelkedése hazai viszonylatban is jelentős befolyásoló tényező volt. Míg a szakmaközi szervezetek álláspontja szerint gabonahiány van, addig a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint az exporttevékenység ellenére a rendelkezésre álló mennyiség teljes mértékben fedezi az állattenyésztési ágazat igényét - bár a tenyésztők az elmúlt évi ár közel duplájáért tudnak hozzájutni. A takarmánygyártók egy része éppen ezért gabonaimportban gondolkozik, hiszen külföldről lényegesen olcsóbban tudnak hozzájutni az alapanyagokhoz.

A hazai készletek döntő része nagykereskedők raktáraiban van, ami a bizonytalanságot erősíti, hiszen nem tudni, mikor értékesítik azt külföldre. Éppen ezért javasolják a készletek állami felvásárlását - legalább 100 ezer tonna mennyiségben -, a kormány azonban ezt az árnövelő hatása miatt elutasította, ráadásul ez legalább 6 milliárd forintjába kerülne az államnak. Az árak növekedése mellett az ágazatok jövedelemviszonyait nagyban korrigáló előző évi állatjóléti támogatások sem kerültek még kifizetésre.

Egyelőre bizonytalan a jövőkép

A kormány az ágazatok megsegítése érdekében a Magyar Fejlesztési Bankkal együttműködve egy agrárforgóeszköz hitelprogram kidolgozásán dolgozik. Elsősorban állattenyésztőknek szánják ezt takarmányvásárlásra: egy gazdaság a rendelkezésre álló 15 milliárd forintból 1-50 millió forintot vehetne fel 3 éves futamidőre és 7,5 százalékos kamatra. A kérdés azonban az, hogy ez mennyire lesz elérhető a gazdák számára, hiszen közülük soknak jelzáloggal terheltek az ingatlanjai a korábbi kölcsönök miatt. Elsődleges feladatnak Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke a takarmány állami felvásárlását tartaná, hiszen a hitelkonstrukció akkor érheti el a célját, ha a hazai készletek garantáltan itthon maradnak. Emellett a Vidékfejlesztési Minisztérium a baromfi és sertéságazat megsegítése érdekében az áfa 5 százalékra történő csökkentésére több alternatívát is kidolgozott.

Szakadék szélén

Az 1990-es évek közel 5,5 milliós sertésállományához képest jelenleg csupán 3 millió körüli az állomány, ami a közeljövőben akár újabb egymillióval is csökkenhet, hiszen a gazdák a tevékenység felhagyását tervezik. Az önköltség emelkedését ugyanis a tenyésztők nem tudják az értékesítési árba beépíteni, mivel a hazai fogyasztók rendkívül árérzékenyek, így a tevékenység hízónként 6-8 ezer forintos veszteséget realizál. Ezzel szemben viszont a német kereskedők az import sertéshús kilóját átlagosan 280 forintért kínálják, ami lényegesen alatta marad a hazai termék önköltségének (400 forint kilónként), így a magyar áru versenyképtelennek tekinthető.

Abban az esetben, ha a jelenlegi kritikus helyzetre nem talál tartós megoldást a kormány, - hiszen a következő időszakban sem várható a takarmányárak csökkenése - több ezer vidéki gazdaság szűnhet meg, ami munkahelyek számának csökkenését is jelentené. Az így kiesett termékek helyett további importra lenne szükség, ami hazánkat még kiszolgáltatottabbá tenné.

Székely Sarolta

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!