4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól - emeli ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hétfőn bemutatott Otthonvédő Akciótervvel kapcsolatban. A jegybank szakemberei szerint vannak kockázatok az öt pontos csomagban, ezekre kívánják felhívni a figyelmet.

"A devizaadósok a válság alatt megtapasztalhatták, hogy a devizahitelek jelentős árfolyamkockázatot rejtenek magukban. Az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól. A jelenlegihez képest minél erősebb árfolyamon történik az árfolyamrögzítés, annál lassabb lesz a lakosság adósságállományának leépülése, illetve annál lassabban csökken az eladósodottság és Magyarország pénzügyi sérülékenysége, hiszen a veszteségszámlán halmozódó árfolyam-különbözetből eredő adósság nem más, mint pótlólagos forint alapú hitelnyújtás" - olvasható az MNB kedden kiadott közleményében.

Az árfolyamrögzítés hitelátstrukturálással, átütemezéssel, átmeneti könnyítéssel egyenértékű lehetőséget nyit meg minden jól fizető és egyébként szociálisan nem rászoruló adós számára is. A türelmi időszak elteltével azonban ezek az ügyfelek még a jelenlegihez képest is megnövekedett törlesztési terhekkel nézhetnek szembe, hacsak időközben a forint nem erősödik meg. Az aktuális piaci szinttől nagymértékben eltérő rögzítési árfolyam átmenetileg csökkenti az adósok terheit, ezért ezen időszak alatt növekedhet a hitelből finanszírozott fogyasztás. Fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy az adósok egy része az árfolyamrögzítésből megmaradó jövedelmet megtakarítás helyett fogyasztásra fordítja, így nem tud kellőképpen felkészülni arra, hogy a türelmi időszak végén esetleg még a jelenleginél is magasabb törlesztő részletet kell fizetnie. A jelenleg jól teljesítő adósok egy része, ha nem kellően körültekintő és óvatos, a türelmi időszak lejártát követően nemteljesítővé válhat. A kockázatok miatt a jegybank azt javasolja a kormánynak, hogy az árfolyam rögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki.

Az árverezési-kilakoltatási moratórium végleges feloldása szükséges és elkerülhetetlen. A moratórium megnehezíti és megdrágítja a jelzáloghitelezést és rontja az adósok fizetési hajlandóságát. Esetleges hosszú távú fennmaradása megkérdőjelezhetné a jelzáloghitelezés teljes rendszerét. Önmagában a moratórium azon adósok gondjait, akik hiteleiket még azok átütemezésével sem képesek törleszteni, nem oldja meg, csak átmeneti időt ad a megoldás kidolgozásához. Ezen adósok számára a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, illetve a lakásváltás és az ehhez kapcsolódó kamattámogatás nyújthat segítséget, ám a lakásváltáshoz kapcsolódó kamattámogatás konstrukciójával és a Nemzeti Eszközkezelő szabályozásával kapcsolatos részletes információk hiányában ezek hatásairól egyelőre nem lehet állást foglalni.

A moratórium felszabadítását követő árverezési kvóták bevezetése nemcsak a szociális feszültségek mérséklése, hanem a már idáig felhalmozódott portfóliókockázatok kezelése miatt is fontos lépés, amelyet legelőször a Magyar Nemzeti Bank javasolt. A nemteljesítő adósok ingatlanjainak nagy tömegű és egyidejű értékesítése kínálati sokkot, jelentős lakásáresést okozhatna. A jegybank ugyanakkor már korábban is kiemelte, hogy olyan nagyságú kvótát célszerű meghatározni, ami a portfóliótisztításon keresztül képes támogatni a hitelezés beindítását, de egyúttal nem vezet túlzott mértékű lakáspiaci feszültséghez sem. A kormány és a Bankszövetség által megállapított kvótákat a jegybank a fenti célok tükrében túl alacsonynak tartja, mivel ezek nem teszik lehetővé, hogy a portfóliótisztítás következtében a bankokban elégséges forrás szabaduljon fel új hitelek nyújtásához. A túl alacsony kvóták bevezetése hasonló kockázatokat hordoz, mint a moratórium teljes fennmaradása. A jelzáloghitelek mögötti fedezetek értéke csökken, a bankok mérlegét továbbra is nagymértékben terhelik a nemteljesítő hitelek, ami rontja a hitelintézetek hitelezési képességét és ezáltal negatívan hat a gazdasági növekedésre is. Ezen kockázatok elkerülése érdekében a jegybank magasabb, 5-10 százalékos – az ingatlanpiaci fejlemények és a portfóliótisztítás fényében rendszeresen felülvizsgált – negyedéves árverezési kvóta meghatározását javasolja megfontolásra a kormánynak - zárul a közlemény.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!