A jegybank honlapján közzétett jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy az eddig végrehajtott jelentős kamatcsökkentések és a változékony pénzpiaci környezet a következő hónapokban a kamatcsökkentések ütemének vagy mértékének megváltoztatását indokolhatja.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a kamatpolitika várható vitelében beálló változásokat célszerű jelezni a piaci szereplőknek.
A jegyzőkönyv szerint az infláció az előző hónapokhoz hasonlóan továbbra is historikusan alacsony szintű, júniusban a fogyasztóiár-index 1,9 százalék, a maginfláció pedig 3 százalék volt. Az éves inflációs ráta 0,1 százalékponttal emelkedett, míg a maginfláció 0,3 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,5 százalék volt.
Az ipari termelés májusban 2,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A főbb feldolgozóipari ágazatcsoportok közül egyedül az élelmiszeriparban emelkedett a termelés. A gépiparon belül a járműgyártás májusban stagnált, míg az elektronikai szektor teljesítménye csökkent.
Az ipari értékesítéseket továbbra is a belső és külső kereslet kettőssége jellemzi: a belföldi eladások tartósan csökkennek, míg az export stagnált. Az előretekintő indikátorok közül a rendelési adatok gyengébb, egyes bizalmi indexek viszont javuló rövidtávú kilátásokat jeleznek a következő hónapokra.
A külkereskedelmi többlet havi alapon csökkent, de az év első öt hónapjában összességében nőtt az előző évhez képest.
A versenyszektor bérindexe az év első hónapjaihoz hasonlóan visszafogottan alakult májusban, az áprilisban megfigyelt ágazati különbségek továbbra is fennmaradtak, intenzívebb bérezés továbbra is a feldolgozóiparhoz köthető. A májusi munkaerő-felmérés adatai alapján folytatódott a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak létszámának növekedése. A meghirdetett üres álláshelyek alakulása alapján azonban ez döntően a közfoglalkoztatás további bővülésével magyarázható.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a globális pénzpiaci környezet összességében kedvezően alakult. A kockázatvállalási hajlandóságot jelző indikátorok érdemben javultak, a fejlett piaci tőzsdeindexek jelentősen emelkedtek, valamint a régiós devizák is erősödtek. Ugyanakkor átmeneti piaci hangulatromlást okoztak a kínai bankközi piaci feszültségről, valamint a kínai növekedési kilátásokról érkező kedvezőtlen hírek. A portugál kormányválság, Ciprus - a részleges államcsődöt jelző szintre történt – leminősítése, valamint a görög hitelprogram jövőjéhez kötődő aggodalmak szintén a kockázatkerülő magatartás irányába hatottak.
Az amerikai jegybank felől érkező piacnyugtató jelzések, valamint az EKB és a Bank of England várható kamatpályára utaló („forward guidance”) kommunikációja ugyanakkor javítani tudta a befektetői hangulatot.
Magyarországon a forint euróval szembeni árfolyama két nagyobb hullámban összességében 1 százalékkal erősödött, ami alapvetően a régiós devizákéhoz hasonló teljesítményt jelentett. Magyarország kockázati megítélése javult az előző kamatdöntés óta, ami mind a CDS jegyzésben, mind pedig az állampapír-piaci hozamokban megmutatkozott. A magyar 5 éves CDS felár az időszak eleji 340 bázispontról 290 közelébe süllyedt, míg az 5 éves euro devizakötvény-felár 30 bázisponttal mérséklődött.
A hazai állampapír-piaci referenciahozamok az ország kockázati megítélésének javulásával párhuzamosan szintén csökkentek. A feltörekvő piacokról történő tőkekivonás ellenére a nem rezidens szereplők forint állampapír-állománya a mindenkori historikus rekordot jelentő 5200 milliárd forintos szint közelébe nőtt az elmúlt négy hét alatt.
A monetáris tanács értékelése alapján a globális pénzügyi piacokat az elmúlt hónap során a kockázatvállalási hajlandóság jelentős ingadozása jellemezte. A hazai kockázati mutatók az elbizonytalanodó nemzetközi pénzügyi környezetben is mérséklődtek és jelentős hazai eszközeladásokra nem került sor.
A tanács néhány tagjának meglátása szerint ez kedvező változás az eddig megfigyelt tendenciákhoz képest, ugyanakkor rámutattak, hogy a feltörekvő piacokon tapasztalt forráskivonás számos esetben országspecifikus tényezőkhöz köthető. A tanács értékelése alapján továbbra is kockázatot jelent a globális pénzpiaci hangulat változékonyabbá válása és a világgazdasági növekedési kilátások bizonytalansága, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja.
A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő szabad kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás pedig középtávon is mérsékelt maradhat. Az elmúlt hónapban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. A 3 százalékos inflációs cél elérését így lazább monetáris politika biztosítja. A globális pénzügyi környezet ugyanakkor az elmúlt időszakban változékonyan alakult. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.
A tanács tagjai, Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula egyhangúlag döntöttek az alapkamat csökkentéséről.
MTI
