Három témáról is beszéltek a mai MNB-sajtótájékoztatón: a mai kamatdöntésről, az inflációs célkövetésről és a Quaestor-ügyről is.
Matolcsy György jegybankelnök emlékeztetett rá, hogy az előző alapkamatcsökkentési ciklus során 7 százalékról 2,1 százalékra csökkent az alapkamat. A márciusi inflációs jelentés alapján középtávon az inflációs pálya alacsonyabb lesz a korábban vártnál. Ezért döntött úgy a Monetáris Tanács, hogy új ciklust indítanak, melynek jegyében végrehajtották a 15 bázispontos vágást. Addig tart az új ciklus, amíg a célt egy rugalmasabb keretben elérik.
Az MNB programjai számos módon hozzájárultak a makrogazdasági mutatók javulásához, így az idei növekedési prognózist is emelték, miközben az inflációs mutatók alacsonyabbak lehetnek. Konkrétan 0,9 százalékos korábbi előrejelzést 0 százalékra módosították, a növekedést pedig 2,3-ról 3,2 százalékra emelték. Ezért indokolt volt az újabb kamatcsökkentés.
Újságírói kérdésre a jegybank elnöke elmondta, hogy az új ciklus bizonyosan nem fog 24 hónapig tartani. Megismételte a közleményben szereplőket, hogy addig csökkentik az alapkamatot, amíg nem érik el az inflációs célt. A kamatdöntésben nem veszik figyelembe a forint árfolyamát, az egyetlen horgony az inflációs cél. Matolcsy György szerint eltévednek a kis jegybankok, ha azt hiszik, hogy a nemzeti fizetőeszközt egy globális pénzpiaci hullámmal szemben meg tudják védeni.
Balogh Ádám szerint a legfontosabb mandátum az inflációs cél követése, aminek során a 3 százalékos célt tartják szem előtt. A cseh vagy lengyel jegybankhoz hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank is egy toleranciasáv meghatározásáról is döntött. Így egy rugalmasabb inflációs célkövetést alkalmaznak mostantól. A cél továbbra is a 3 százalékos inflációs cél, de a +-1 százalék egy simítási lehetőségét ad. Így a hirtelen változásokra nem kell azonnal reagálni, hanem a Monetáris Tanács belátására bízza, hogy egy-egy változás mennyire lehet tartós.
A Quaestorról...
Windisch László alelnök elmondta, hogy a jogászaik szerint nem kötvény a fiktív kötvény. Az MNB felügyelete arra jutott, és azt fogják képviselni, hogy ezeket nem kötvényként, hanem "számlán lévő pénzként" kell kezelni. Tehát a fiktív kötvények tulajdonosai a befektető védelem hatálya alá esnek, így őket a BEVA-nak kártalanítani kell.
Windisch László szerint az MNB célja, hogy a Quaestor ügyében a cégvagyon kimentésére ne legyen lehetőség. Az MNB felügyeleti jogköre a befektetési vállalkozás felett van, a többi vállalkozás kapcsán a büntetőjog szerint kell eljárni, ugyanakkor a tegnap benyújtott jogszabály segítséget fog nyújtani. Arról nincs pontos információ, hogy kinél van valós és fiktív kötvény. Az MNB szerint arányosítani kell az állományt, és ezt próbálják majd érvényesíteni. Az alelnök azt is hangsúlyozta, hogy nem fogják a szőnyeg alá söpörni a problémát, nyíltan kívánnak kommunikálni. A vizsgálatok azonban a befektetési vállalkozások mindegyikénél még nem zárultak le.
Matolcsy György szerint a megborult brókercégek a pénzügyi rendszerre nem hatnak, a teljes kezelt vagyonhoz képest eltörpül a nagysága, érdemi és tartós hatással nem járnak az ügyek. Az ugyanakkor már látható, hogy a brókercégektől a vagyon egy része elindult a bankok és az állampapírok irányába, illetve részben a banki hátterű befektetési szolgáltatók felé.
mfor.hu
