A makrogazdasági alappálya mentén 2012 végéig nincs szüksége pótlólagos tőkére a magyar bankrendszernek, sőt akkor sem kellene a tulajdonosoknak pluszpénzt betolni, ha nyolcról 9 százalékra emelnék a tőkemegfelelési mutató minimális követelményét - derül ki az MNB stressztesztjéből. Extrém esetben, súlyos gazdasági válság idején azonban nem lehetne ilyen egyszerűen megoldani a helyzetet, de még akkor is kezelhető lenne a tőkehiány.
Ez a stressz forgatókönyv
A rövid távú likviditási stresszteszt alapján a pénzügyi piaci zavarok, betétkivonás és árfolyamsokk együttes fellépésekor is megfelelő a bankok likviditási tartaléka, azonban annak szintje 2010-ben csökkent az előző évhez képest, és fennmaradt a bankok közötti aszimmetria - olvasható a jegybank pénzügyi stabilitási jelentésében.
A szakemberek szerint nem várt események bekövetkeztekor több bank esetén mérsékelt devizahiány lépne fel, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy egy elhúzódó stresszhelyzetben a likviditási helyzet stabilitásának alapvető feltétele a forint- és devizalikviditás közötti átjárhatóság fennmaradása, azaz a devizaswappiac akadálymentes működése.
A jegybank által felvázolt stresszforgatókönyv az idei évre 2 százalékos gazdasági növekedéssel, 2012-re pedig már 0,2 százalékos visszaeséssel számol, emellett a forintkamat 8,4 százalékos emelkedését valószínűsíti 2012 végére. A devizaárfolyamot tekintve alapesetben 270-275 forintos euró és 210-212 forintos svájci frank árfolyammal számolnak az MNB-ben, a stresszteszben alkalmazott szcenárió azonban 317-334 forintos euró és 245-254 közötti frank jegyzést feltételez.
Nem valószínű, de lehet
"A stresszpályán egy globális gazdasági visszaesés és bizalmi válság hazai következményeit számszerűsítettük" - olvasható a pénzügyi stabilitási jelentésben. A jegybank szakemberei kiemelik, hogy a stressz forgatókönyvben egy kis valószínűségű, igen súlyos, de nem elképzelhetetlen eseménysorozat következményeit vizsgálták.
A stressz forgatókönyv feltevése egy W-alakú globális recesszió, amely az euróövezeti szuverén kockázatok számottevő emelkedésével és az európai bankközi piaci feszültségek kiújulásával párosul. Ezek jelentős hozamemelkedéshez vezetnének az európai piacokon, aminek hatására a magyar kötvényhozamok is meredeken emelkednének.
Lenne gond, de kezelhető
A jegybank számításai szerint a fenti vészforgatókönyv esetében összesen 83 milliárd forintnyi pótlólagos tőkére lenne szüksége a magyar bankrendszernek a jelenlegi 8 százalékos tőkemegfelelési követelmény mellett, 9 százalék esetében pedig 167 milliárd forintot kellene bevonni. "A tulajdonosok elkötelezettsége és az állami 300 milliárd forintos tőkeemelési alap mellett azonban ez kezelhető lenne" - állapítja meg a stabilitási jelentés. A fenti stresszpálya bekövetkeztekor a bankok 28 százaléka szorulna pótlólagos tőkére a jegybank szerint, mérlegfőösszeggel súlyozva ez a bankrendszer 25 százalékát jelenti.
A fenti összegben jelentős részt képvisel az eddig felhalmozott nemteljesítő hitelállomány költsége, ezekre ugyanis a vészforgatókönyv esetében további tartalékokat kellene képezni. "A stresszpálya mentén kapott eredményünk felhívja a figyelmet a már nemteljesítő portfólió mérlegből való kitisztításának fontosságára" - hangsúlyozzák az MNB szakemberei.
Beke Károly
mfor.hu
