Változnak a számlatömbök érvényességét illetően a szabályok január 1-től. Az új előírások szerint a gyártás dátuma a meghatározó, a 2007 előtt gyártott számlatömböket tavaly június 30-ig lehetett forgalomba hozni és december 31-ig lehetett felhasználni. Az előző évinél régebben kiállított számlatömbök az idén tehát már nem alkalmazhatók.
Bár a számlaadási kötelezettség a kiállító felelőssége, nem árt, ha saját érdekében a számla befogadója is résen lesz, hiszen ha valaki elavult számlát állít ki, és ezt a befogadó nem veszi észre, akkor mindkettőjüknél adóhiány keletkezhet, hívta fel a figyelmet Veszprémi István, a Deloitte adószakértője.
A 2007. január 1-jét megelőzően előállított, de használatba nem vett bizonylatokat az előállítóknak, az értékesítőknek és a felhasználóknak - utólag is ellenőrizhető módon, bizonylattal alátámasztottan, a rájuk vonatkozó selejtezési szabályoknak megfelelően - 2008. január 31-ig selejtezni kell.
A 2007. január 1-jét megelőzően előállított és nyilvántartásba (használatba) vett nyugta, számla, egyszerűsített számla nyomtatványokat (tömböket) a felhasználóknak 2007. december 31. napjával le kell zárni, és a rájuk vonatkozó jogszabályoknak megfelelően meg kell őrizni. Mind a lezárás, mind a selejtezés tényét a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásában fel kell tüntetni.
A nyomtatvány előállításának évét a nyomtatványt beszerző adózó a 2007. első félévében beszerzett nyomtatványok esetében a beszerzésről szóló számlából tudhatja meg, ugyanis a 25/2006. (X. 27.) PM rendelet. 2. § (3) bekezdése szerint 2007. első félévében a nyomtatványértékesítésről kiállított számlában a nyomtatvány értékesítője a nyomtatvány előállításának évét is köteles volt feltüntetni a számlában, áll az adóhatóság közleményében.
A nyomtatványok gyártási éve a sorszám felépítéséből is ellenőrizhető, ehhez az APEH által kijelölt sorszámtartományok nyilvántartása is segítséget nyújt, mely az APEH honlapján hozzáférhető.
Négy fajta számla érvényes
Az idei évtől négyféle számlafajta kibocsátására nyílik lehetőség, a standard verzión kívül kibocsátható számla egyszerűsített adattartalommal, gyűjtőszámla, továbbá számlával egy tekintet alá eső okirat.
A teljesítés időpontjában, vagy legkésőbb attól számított 15 napon belül kell kiállítanunk a számlát. A számlázó szoftverekben hasznos, ha a program figyeli a teljesítés és kibocsátás dátumai közötti különbséget, és figyelmeztet, ha az meghaladja a megengedett maximális 15 napot, hívja fel a figyelmet a Döntéselőkészítés.hu tanulmánya.
Egyszerűsített számla három esetben alkalmazható az áfatörvény értelmében; belföldön kívüli teljesítés esetén, továbbá előleg átvételekor, ha forintos, vagy ha nem adóalany kéri, valamint ha az ellenértéket forintban a vevő a teljesítés napján megfizeti, és számla kibocsátását kéri, így például tankoláskor.
Ha az adóalany ugyanannak a vevőnek ugyanazon az egy napon (a teljesítés napján), vagy egy bevallási időszakon belül több(féle) értékesítést végez, vagy többször végez értékesítést, akkor ezekről az értékesítésekről egy közös gyűjtőszámla is kibocsátható, amennyiben a felek előzetesen így állapodtak meg. A gyűjtőszámlán az összes ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve kell feltüntetni. A gyűjtőszámlát - a bevallási időszakon belül több(féle) értékesítés esetben - az eladó bevallási időszaka utolsó napjáig, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül kell kibocsátani.
Számla helyett okirat
A törvényalkotók – az EU-szabályozásnak megfelelően – összevonták a stornó és a helyesbítő számlát, így lett a kettőből a számlával egy tekintet alá eső okirat. Ez annyiban jelent változást, hogy egy bizonylatfajtán belül kell kezelni az összes ilyen számlamozgást. Amit eddig sztornónak hívtunk, mostantól érvénytelenítésnek fogjuk, amit pedig helyesbítésnek hívtunk, azt január 1. napjától módosításnak nevezzük, írja a Döntéselőkészítés.hu.
Ki fizeti az áfa tartalmát?
Amennyiben fordított adózást kell alkalmazni, a teljesítésre kötelezett a számlán áthárított áfát nem tüntethet fel, ugyanakkor köteles azon a beszerző, igénybevevő adóalany adószámát feltüntetni, írja az új áfatörvény. Szükséges tehát újabb áfa-kulcs felvitele a szoftverben, illetve a vevő adószámának feltűntetése, javasolja a weboldal. Adószakértők teszik hozzá, hogy a számlán tűntessük fel, hogy a "számla áfatartalmát a vevő fizeti" meg.
A számla magyar nyelven, vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható. "Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges" – rendelkezik a jogszabály. Jelenleg a számlázók többségénél a devizás számlák kétnyelvűek, így esetleges ellenőrzésnél nem kell a hiteles másolatért aggódni.
Simon Rita
