A kamat szinten tartása megfelelt az elemzői várakozásoknak és a korábbi jegybanki kommunikációnak. Az ezt megelőző kamatdöntő ülésen ugyanis, miután a testület 20 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, Matolcsy György jegybankelnök bejelentette, hogy az MNB "tartós tartásra", vagyis arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig 2,1 százalékon marad.
A rövidített jegyzőkönyv szerint a testület úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével, és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. A tanács megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság bővülése. A kibocsátás az erősödő gazdasági aktivitás mellett is elmarad potenciális szintjétől, és csak jövőre közelítheti meg azt. A belső kereslet élénkülésének ellenére a külső piacok elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.
A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat-mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a visszafogott külpiaci infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az alacsony bérdinamika, az inflációs várakozások mérséklődése, valamint a szabályozott árak több lépcsőben végrehajtott csökkentése. A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat. A konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás azonban fokozatosan gyengül, és az infláció az előrejelzési időszak végéig elérheti az árstabilitásnak megfelelő, 3 százalék körüli értéket - állapították meg.
A tagok közül többen hangsúlyozták, hogy a júliusi döntés előretekintő iránymutatását követően a hitelesség szempontjából az alapkamat tartása összhangban van a piaci várakozásokkal és illeszkedik a korábbi kommunikációhoz. Mások megjegyezték, hogy szimmetrikusnak ítélik meg az inflációs kockázatokat, így nem látják indokoltnak a monetáris politikai irányultság változtatását. Egy tanácstag kiemelte, hogy véleménye szerint semmi nem indokolja a tartósan laza monetáris politikai kondíciók, valamint a jelenlegi alapkamat módosítását, mert érdemi makrogazdasági változás nem következett be, ami módosította volna az inflációs környezetet.
A tanács megítélése szerint a magyar gazdaság 2013-ban növekedési pályára állt, a gazdasági növekedés a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetű lehet, és nagyobb súlyt kaphat benne a belső kereslet erősödése. Az EU-források növekvő felhasználása, illetve a növekedési hitelprogram következtében is enyhülő hitelkorlátok elősegítik a beruházások élénkülését. Emellett a háztartások fogyasztása fokozatosan élénkülhet, főként a rendelkezésre álló jövedelem reálértékének várható növekedése és az egyre mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer eredményeként, azonban a megtakarítási hajlandóság továbbra is a válság előtti szint felett maradhat - állapították meg.
A nemzetközi befektetői hangulat némileg romlott az elmúlt hónapban, a hazai pénzügyi eszközök kockázati felárai érdemben nem változtak, a forint árfolyama – jórészt a régiós devizákkal együtt – gyengült - állapították meg az augusztus végi ülésen. Megjegyezték azt is, hogy az ország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány.
Az ország kockázati megítélését javíthatja az MNB önfinanszírozási koncepciója is. A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság továbbra is óvatos monetáris politikát indokol - derül ki a jegyzőkönyvből.
MTI
