Vajon mit tervez Putyin

Az Ukrajnába importált gáz árának 400 dollárra (ezer köbméterenként) emelése csupán a korábban adott kedvezmény visszavonása volt. A két ország közötti szerződés szerint az oroszok negyedévente felülvizsgálhatták árképzésüket. Bár a lépés gyanúsan egybeesik a krími konfliktussal, nem volt váratlan, hiszen keleti szomszédunk komoly adósságot halmozott fel. Erről Weiner Csaba, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa beszélt az mfor.hu-nak. 

A kutatóintézet a március 12-én szervezett szakmai konferenciát „Oroszország nemzetközi stratégiája a világpolitikában és a világgazdaságban” címmel.

Oroszország az elmúlt hetekben a krími válság kapcsán került a figyelem középpontjába. Ukrajna szuverenitásának megsértésével Moszkva komoly kockázatokat vállalt: az ország gazdasági potenciálja már közel sem akkora, mint a hidegháború évtizedeiben, az elszigetelődés pedig további recesszív hatásokat eredményezhet. Számos oka lehet annak, hogy Putyin a félsziget visszaszerzésének ezt a módját választotta. Ezek között szerepelhet az is, hogy Oroszország már a Szovjetunió felbomlása óta keresi pozícióját és együttműködési lehetőségeit Európával, Ázsiával, illetve az Egyesült Államokkal. 

Jelenleg úgy tűnik, hogy Putyin óvatos politikát folytat és inkább saját – illetve a posztszovjet térség - erőforrásaira támaszkodik – véli Sz. Bíró Zoltán, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Kétségtelen, hogy Oroszország az elmúlt évtizedekben egyre szorosabbá fűzte kapcsolatait több ázsiai országgal, köztük Kínával, Japánnal és Dél-Koreával, azonban ez aligha jelenti az EU-tól való elfordulást. A népesség 80 százaléka az európai kontinenshez tartozó területeken él és a lakosság magát is inkább európainak tartja. A 90-es évek „nyugatos” jelcini időszakát követően a 2001-es terrortámadások után egyre erősödtek azok a hangok, amelyek Oroszország esetleges Uniós tagságáról szóltak. A viszony 2003-ban részben a Jukosz olajvállalat felszámolása körüli botrány miatt romlott meg a nyugati országok és Putyin vezette Oroszország között. Az elnök nyíltan kijelentette, hogy még középtávon sem kíván tagja lenni az EU-nak. A válság komoly csapást mért az orosz gazdaságra és bár 2010-11 táján az ország erősödni kezdett, 2012 óta ismét a lassulás jelei mutatkoznak. Putyin többször is megpróbálta megvetni a lábát az európai gazdaságban, pl. az Opel részvények megvásárlásának kísérletével, ezek azonban sorra kudarcot vallottak. Az elmúlt években az orosz elnök retorikája is megváltozott és inkább az Unió hanyatlását vizionálja.

 Simai Mihály akadémikus, az MTA KRTK kutatóprofesszora szerint bár Oroszország kis súllyal bír a világgazdaságban, katonai erejét nem szabad alábecsülni. Az Amerikai Egyesült Államok mellett csak Moszkva rendelkezik olyan nukleáris erővel, amellyel az egész emberiségre komoly csapást mérhet. Az orosz-amerikai együttműködést a hidegháború után mindkét fél másként képzelte el. Amerika jó gazdasági, technológia együttműködést remélt, Oroszország pedig az USA segítségét várta saját megerősítéséhez. Most már tudjuk, hogy ezek a célok nem valósultak meg.

Hogy miként alakul Oroszország vagy akár a Krím-félsziget jövője, abban nagy a bizonytalanság. A szakemberek szerint ugyanakkor a krími konfliktushoz hasonló helyzetekre csak akkor lehet érdemben felkészülni, ha ismerjük az odavezető történelmi eseményeket.