A hitelminősítő intézet alelnöke a konferencia szünetében újságíróknak elmondta: Magyarország besorolása "Baa3" negatív kilátással a Moody's-nál. Meg van a kockázata egy leminősítésnek, de most nincs ilyen közvetlen nyomás - tette hozzá.
Bár a szakértő rámutatott, túl korai lenne arról beszélni, hogy milyen hatással lehet Magyarország hitelminősítésére a tervezett költségvetési reform, de kijelentette: figyelemmel kísérik a reformfolyamatot. Az adósbesorolás leginkább középtávú kilátásokat tükröz, "nincsenek célszámaink, nincsenek olyan forgatókönyvek, amelyek esetén hirtelen változtatnánk Magyarország minősítésén" - tette hozzá.
Dietmar Hornung Magyarország gazdasági pályáját elemezve elmondta: a különadók negatív hatással voltak a külföldi befektetésekre, de vannak arra utaló jelek, hogy a belső fogyasztás erősödik. A kockázat elsősorban a bizonytalanságból ered - tette hozzá. A hitelminősítő számításai szerint a magyar gazdaság növekedése 2-3 százalék körül alakulhat idén. "Az, hogy ennél erősebb, vagy gyengébb lesz-e, az nem olyan nagy jelentőségű; inkább az számít, hogy milyen a válság utáni potenciális növekedési ráta. Ehhez látnunk kell, hogy a strukturális reformokat bevezetik-e - mondta Dietmar Hornung.
Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy Magyarország kis, nyitott gazdaság, ami azt jelenti, hogy az ország gazdasági kilátásai, fejlődése végső soron az európai fejlemények függvénye.
Dietmar Hornung elmondta: a magyarországi adósbesorolásra vonatkozó negatív kilátás a bizonytalan kockázati előrejelzéseket tükrözi, ám ez nem olyan erős jel, mintha felülvizsgálat alatt állna a magyar besorolás.
A találkozó másik előadója, Barcza György a K&H Bank vezető elemzője a Matolcsy György, gazdasági miniszter által pénteken bejelentett 250 milliárd forintos tartalékalapról kijelentette, hogy az a GDP 1 százalékánál valamivel kevesebb és se nem alap, se nem tartalék. Hozzátette, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, most nem a piac által elvárt bejelentés történt, hanem némiképp a piaci várakozásoknál korábban lépett a kormány.
A csomagot üdvözölte Dietmar Hornung, aki elmondta: bármilyen elővigyázatossági intézkedés kedvező hatással lehet. A magyarországi költségvetési politika alapvetően jó irányba halad, bár korábban - a Költségvetési Tanács esetében - az is kiderült, hogy ezeket az intézkedéseket hamar vissza lehet vonni - tette hozzá.
Barcza György a várt reformcsomagról szólva kifejtette: a korábbi reformcsomagok nem célozták meg a legnagyobb nehézséget jelentő demográfiai problémákat. Az Oszkó-féle adóreform idején Magyarországon volt az Európai Unió második legalacsonyabb aktivitási rátája és a második legnagyobb adóék. Ha nem sikerül változtatni az aktivitási rátán, akkor az egész növekedési pálya fenntarthatalanná válik - tette hozzá. A K&H elemzője szerint általános mintát lehet felfedezni a piaci befektetők körében: a piac nagyobb bejelentést vár, ami a részvényárfolyamok megugrásához vezet, ám a bejelentett intézkedések végül csalódást okoznak.
A világgazdaság kilátásait elemezve a Moody's alelnöke elmondta: általános problémát jelent, hogy a költségvetési kiadások csökkentése gyengíti a gazdasági növekedést. Ugyanakkor számos Európai ország már így is jelentős adósságot halmozott fel: Írország GDP-arányos államadóssága néhány év alatt 25 százalékról 120 százalék körüli szintre ugrott - emlékeztetett. Az Európai Unióban további bizonytalanságot okoz az európai szintű szabályozás kérdése, ám a márciusi tanácsülés után talán többet megtudhatunk - tette hozzá.
Az euróövezetről szólva Barcza György kifejtette: befektetők a görög államadóssá átstrukturálását várják. A piac most az államkötvényeket árazza be: a névérték 79 százalékát kitevő jelenlegi hozam azt jelenti, hogy várhatóan az adósság 20 százalékát leírják - tette hozzá. Elmondta ugyanakkor, hogy a görög magánszektor biztonságban van, a csőd csak az államot veszélyezteti. Magyarországon ezzel szemben, ha az állam nem tudja teljesíteni adósi kötelezettségeit, mindenki becsődölhet - mondta a magyar közgazdász.
MTI
