A minimálbérek alakulása az elmúlt jó néhány évben meglehetősen hetikusan alakult. A 2010 óta eltelt időszakot alapvetően két nagyobb szakaszra lehet bontani: 2010 és 2012 között az infláció rendre meghaladta a minimálbér-emelések mértékét, ami azt eredményzet, hogy folyamatosan veszített értékéből a legkisebb kötelezően adandó munkabér.
Ráadásul külön érdemes kiemelni a 2012-es évet, amikor a kormány közel 20 százalékos emelésről döntött a bruttó minimálbért illetően annak érdekében, hogy nettóban ne járjanak rosszabbul az érintettek. Enélkül az alacsonyabb keresetűket segítő adójóváírás kivezetése miatt jelentős mértékben csökkent volna a minimálbérből kézhez kapott nettó összeg. Hiába volt azonban a 20 százalékos bruttó emelés, az a nettóban mindössze pár száz forint pluszt jelentett.
2013 után azonban fordult a kocka, az infláció ugyanis rendre alacsonyabb szinten alakult, mint ahogy a kormány emelte a minimálbéreket. Ennek következtében pedig fokozatosan többet kezdett el érni a minimálbér. 2014-ben azonban továbbra sem ért többet a nettó minimálbér, mint amennyit a 2010-es kormányváltás évében.
Ez a "siker" tavaly jött össze először Orbánéknak: a sorozatban második enyhe deflációs év, a bőven várt infláció feletti minimálbéremelés következményeként tavaly 1,7 százalékkal már többet értek a hazavitt összegek, mint 2010-ben. Jövőre pedig amennyiben 1,6 százalékos lesz az éves infláció tényleges mértéke, akkor 6,5 százalékos reálszintű növekedés valósul meg 2010-es bázison.
Miért idézőjeles a siker?
Noha évek után sikerült azt elérni, hogy többet érjen a minimálbér, mint 2010-ben, valójában a leszakadáson ez sokat nem változtat. Továbbra is hatalmas a differencia a nettó minimálbér és a létminimum összege között, sőt, még a szegénységi küszöb értékét sem éri el, ráadásul nemzetközi viszonylatban sem állunk fényesen. Tavaly év végén ugyanis történelmi mélypontra süllyedt Magyarország ebből a szempontból, hiszen olyanra még nem volt példa, hogy a negyedik legkisebb legyen a kötelezően adandó minimális bér a tagállamok körében. Nálunk kevesebbet csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában határoz meg a törvény.
A helyzeten sem az érintettek, sem a hazai és nemzetközi statisztika szempontjából sem segít sokat az, hogy - mondhatjuk úgy - a világon a magyar állam a legmohóbb, ha a minimálbérek adóztatásáról van szó. Az OECD minimálbért alkalmazó tagállamai körében ugyanis kimagasló a hazai adóteher, 35 százalékos, miközben a második legmagasabb elvonást alkalmazó Lettország is "csak" 27 százalékot vesz el a bruttó minimálbérből.
Székely Sarolta
mfor.hu
