3p

Tavaly olyan történt a minimálbérekkel, amire évek óta nem volt példa Magyarországon. Nem túlzás azt állítani, hogy 5 évbe telt a kormánynak ezt összehoznia.

A minimálbérek alakulása az elmúlt jó néhány évben meglehetősen hetikusan alakult. A 2010 óta eltelt időszakot alapvetően két nagyobb szakaszra lehet bontani: 2010 és 2012 között az infláció rendre meghaladta a minimálbér-emelések mértékét, ami azt eredményzet, hogy folyamatosan veszített értékéből a legkisebb kötelezően adandó munkabér.

Ráadásul külön érdemes kiemelni a 2012-es évet, amikor a kormány közel 20 százalékos emelésről döntött a bruttó minimálbért illetően annak érdekében, hogy nettóban ne járjanak rosszabbul az érintettek. Enélkül az alacsonyabb keresetűket segítő adójóváírás kivezetése miatt jelentős mértékben csökkent volna a minimálbérből kézhez kapott nettó összeg. Hiába volt azonban a 20 százalékos bruttó emelés, az a nettóban mindössze pár száz forint pluszt jelentett.

2013 után azonban fordult a kocka, az infláció ugyanis rendre alacsonyabb szinten alakult, mint ahogy a kormány emelte a minimálbéreket. Ennek következtében pedig fokozatosan többet kezdett el érni a minimálbér. 2014-ben azonban továbbra sem ért többet a nettó minimálbér, mint amennyit a 2010-es kormányváltás évében.

Ez a "siker" tavaly jött össze először Orbánéknak: a sorozatban második enyhe deflációs év, a bőven várt infláció feletti minimálbéremelés következményeként tavaly 1,7 százalékkal már többet értek a hazavitt összegek, mint 2010-ben. Jövőre pedig amennyiben 1,6 százalékos lesz az éves infláció tényleges mértéke, akkor 6,5 százalékos reálszintű növekedés valósul meg 2010-es bázison.

Miért idézőjeles a siker?

Noha évek után sikerült azt elérni, hogy többet érjen a minimálbér, mint 2010-ben, valójában a leszakadáson ez sokat nem változtat. Továbbra is hatalmas a differencia a nettó minimálbér és a létminimum összege között, sőt, még a szegénységi küszöb értékét sem éri el, ráadásul nemzetközi viszonylatban sem állunk fényesen. Tavaly év végén ugyanis történelmi mélypontra süllyedt Magyarország ebből a szempontból, hiszen olyanra még nem volt példa, hogy a negyedik legkisebb legyen a kötelezően adandó minimális bér a tagállamok körében. Nálunk kevesebbet csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában határoz meg a törvény.

A helyzeten sem az érintettek, sem a hazai és nemzetközi statisztika szempontjából sem segít sokat az, hogy - mondhatjuk úgy - a világon a magyar állam a legmohóbb, ha a minimálbérek adóztatásáról van szó. Az OECD minimálbért alkalmazó tagállamai körében ugyanis kimagasló a hazai adóteher, 35 százalékos, miközben a második legmagasabb elvonást alkalmazó Lettország is "csak" 27 százalékot vesz el a bruttó minimálbérből. 

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!