A kormányzótanács csütörtöki kamatdöntő ülése után Mario Draghi, az EKB elnöke közölte, hogy szakértőik megkezdték a gazdaság növekedését szolgáló további monetáris intézkedések előkészítését, de döntés bármilyen új lépésről legkorábban a jövő év elején születhet. Azt nem fejtette ki, hogy milyen további gazdaságösztönző intézkedéseken gondolkozik az euróövezet közös jegybankja.
Draghi elmondta, hogy a jövő év elején értékelik eddigi intézkedéseik - eszközfedezetű értékpapírok (ABS) és euróban denominált, fedezett kötvények vásárlása, hosszú távú refinanszírozási program (TLTRO) -, valamint a gyengülő olajáraknak az euróövezet gazdaságára gyakorolt hatását.
Hangsúlyozta: a kormányzótanács szükség esetén kész további, nem konvencionális eszközöket alkalmazni, hogy kezelje azokat a kockázatokat, amelyeket egy, az alacsony infláció túl hosszúra nyúló időszaka jelentene. Kiemelte, hogy különösen nagy figyelmet szentelnek majd az idei év második felében 40 százalékkal gyengülő olajárak alakulásának, az inflációra gyakorolt hatásának.
Draghi ismertette az EKB friss előrejelzését, amelyben jelentősen rontották az euróövezeti növekedésre és az inflációra vonatkozó várakozásaikat a következő két évre. Az EKB elemzői az idei évre 0,8, jövőre 1,0, 2016-ban pedig 1,5 százalékos növekedésre számítanak a korábbi 0,9, 1,6, illetve 1,5 százalék helyett. Az infláció idén 0,5, jövőre 0,7, 2016-ban pedig 1,3 százalék körül alakulhat. Szeptemberben még 0,9, 1,1, illetve 1,4 százalékot jósoltak, mindegyik érték messze áll az EKB 2 százalékos célszámától.
Vitor Constancio, az EKB alelnöke korábban arról beszélt, hogy az EKB a jövő év első negyedévében képes lesz jobban megítélni, szükség van-e a teljes mennyiségi enyhítésre. Az euróövezet gazdaságát övező aggodalmakat kiemelve Stanley Fischer, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) befolyásos alelnöke szerint Európának segítene a pénznyomtatás, miként az az Egyesült Államok esetében történt. A Fed mellett az angol és a japán jegybank is mennyiségi enyhítéssel támogatja a gazdasági fellendülést.
Az EKB azonban jelentős politikai akadályokkal néz szembe a teljes mennyiségi enyhítést illetően, főleg Németország vonakodása miatt. Sabine Lautenschläger, az EKB igazgatóságának német tagja a múlt héten is megismételte, hogy még nem jött el az ideje az államkötvények vásárlásának. A kormányzótanácson belül nincs is egység ebben a kérdésben.
A kormányzótanács csütörtökön a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta alapkamatait. Az irányadó refinanszírozási kamatláb 0,05 százalékon, míg a betéti rendelkezésre állás kamatlába -0,20, az aktív rendelkezésre állásé pedig 0,30 százalékon maradt.
A Draghi sajtótájékoztatóján elhangzottak nyomán az euró dollárhoz viszonyított árfolyama elrugaszkodott 28 havi mélypontjáról és emelkedésnek indult, megállt az arany árának csökkenése, emelkedtek a perifériás euróövezeti országok államkötvényeinek hozamai és csökkentek a vezető tőzsdeindexek Európában és az Egyesült Államokban is.
MTI