Az MNB alelnöke szerint a kormány jelesre vizsgázott múlt pénteken, a pánik után sikerült megnyugtatni a befektetőket. "A legfontosabb az volt, hogy a kormány kijelentette: kész saját költekezését visszafogni a válság közepette. Korábban megnőtt az ország kockázati felára, mivel a kormányok túlköltekeztek, ezért volt fontos leszögezni, hogy a mostani kormány nem akar túlköltekezni" - emelte ki Király Júlia, majd hozzátette: "Hétvégén Washingtonban tárgyaltunk befektetőkkel, akik pozitívan fogadták a magyar kormány pénteki 12 pontját."
Biztonságban vannak a betétek
Az MNB sosem kívánta bagatellizálni a mostani válságot; másfél éve arról szól minden, hogy válság van a világban - jelentette ki az alelnök. Azonban szerinte hazánk nincs a vihar epicentrumában, bár "az oldalszél is lehet erős". "A válság nem áll meg a határokon, de más hatások érvényesülnek itthon, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban" - vélekedett.
Szerinte a magyar tőkerendszer stabil, mivel az utóbbi években jövedelmezőbb volt, mint tőlünk Nyugatra, másrészt a magyar bankok kitettségei, eszközei mások, mint az Egyesült Államokban. A magyar bankoknak nincsenek kintlevőségeik úgynevezett mérgező hitelekben, amelyek miatt az amerikai bankok veszteségeket írnak le. Ezeknek köszönhetően - a jegybank alelnöke szerint - kijelenthető, hogy hazánkban egyetlen bank sincs csődközeli helyzetben, a betétek biztonságban vannak.
Totális bizalomvesztés
Király Júlia hangsúlyozta: a Lehman Brothers bedőlésével teljesen új korszak kezdődött a piacokon. "Az amerikai kormány megmutatta, milyen az, amikor veszni hagyja az egyik jelentős pénzügyi céget. Utólag kijelenthető, hogy ez nem volt jó kísérlet" - véli a szakember.
Szerinte a magyar piacon is az volt tapasztalható a múlt héten, ami a "Lehman utáni kort" jellemzi: totális bizalomvesztés és pánikreakciók. "Ez a reakció a befektetők részéről természetes volt, ilyen helyzetekben nem gondolkodik az ember" - tette hozzá.
"A múlt hét csütörtök fekete csütörtök volt a magyar piacon: a zárás előtti percekben az OTP-t spekulánsok támadták, a forint jelentősen gyengült, illetve az állampapírpiacon is gondok jelentkeztek" - mondta el a jegybank alelnöke. Úgy véli, ilyenkor a kormányoknak lépni kell, ahogy ez Európa-szerte meg is történt: bankmentő akciókat kezdtek, hogy visszaállítsák a bizalmat. "Magyarországon közösen kell visszaállítani az országba vetett bizalmat, de ez nem lesz könnyű" - magyarázta Király Júlia.
Zuhan a tőzsde szerdán, Izland-szindrómát emlegetnek
Már csak azért sem, mivel szerdán reggel ismét fekete napra ébredt a magyar piac: az OTP és a Mol több mint tíz százalékot zuhant a BÉT-en, a forint pedig a keddi 253 körüli árfolyamról 265 fölé gyengült az euróval szemben. Délután három órára a Csányi Sándor vezette bank papírjainak árfolyama 3830 forintra süllyedt, ami csaknem 14 százalékos csökkenés a keddi záróárhoz képest.
A Concorde elemzői megjegyzik, hogy az utóbbi napokban hazánknak "rossz volt a sajtója", egyre többen hasonlítják helyzetünket Izlandéhoz. (A szigetország devizája a napokban összeomlott, a legnagyobb bankokat államosították.)
A brókercég szerint Magyarország lehet a következő e sorban, mivel hasonlítunk a szigetországra abból a szempontból, hogy nagyon ki vagyunk szolgáltatva a külföldi hiteleknek, a magas adósságállományon keresztül pedig igen sebezhető gazdaságunk és így devizánk van.
Igaz, Magyarország EU-tagként, szükség esetén IMF- és EU-segítséggel a háta mögött, jóval kisebb egyensúlyhiánnyal és pénzügyi szektorral valójában közel sem olyan sebezhető, mint Izland, teszik hozzá a Concorde elemzői.
Más elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az izlandi és a magyar valuta helyzetét nem lehet összehasonlítani. Előbbi egy hatalmas lufi volt, a bankok túl nagyra nőttek a kis gazdasághoz képest.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
