Az elemzés szerint a német vállalatok munkahelyeket kívánnak teremteni és ismét növelnék beruházásaikat. A munkaerőpiaci feltételeket pozitívan értékelik és érezhetően csökkent az adóterhek miatti elégedetlenség is a megkérdezettek körében.
A vállalatok javuló hangulata ugyanakkor nem tükröződik a kabinet támogatottságában: Orbán Viktor kormányának munkáját a cégvezetők 13 százaléka értékeli jónak, egyharmada pedig rossznak.
A legnagyobb problémának a válaszadók a korrupciót tartják, de a jogbiztonsággal is problémáik vannak.
A felmérést 2011. február 1. és március 11. között végezték 144 vállalatvezető megkérdezésével.
Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető ismertetése szerint a DUIHK az idén 3 százalékos, vagy azt meghaladó ütemű bővülést vár Magyarországon. A DUIHK Befektetői Hangulat Mutató 2011-ben jelentősen emelkedett, 20,1-es értékkel az eddigi legmagasabb értéket érte el, mélypontja 2009-ben mínusz 29,5 pont volt, ami 2010-re mínusz 2,5 pontra emelkedett.
Vahl Tamás kérdésre azt mondta: megkezdődtek ugyan az egyeztetések a minisztériumokkal a válságadókról, kivezetésüket követő időszakról, de későn és nagyon lassan. Ennek az elnök szerint elsősorban az az oka, hogy Magyarország EU-elnöksége és az alkotmányozási folyamat lekötötte a politikusi kapacitásokat. Remélte, hogy hamarosan a gazdaság kerülhet a politika fókuszába.
Dirk Wölfer elmondta, hogy a megkérdezettek többsége az egész gazdaságra és a saját üzleti helyzetére vonatkozóan is javulást vár. Munkahelyteremtést pedig nem csak a nagy autóipari projektek, de a kkv-k is terveznek, és megjegyezte, hogy az egymillió új munkahelyből sok a német vállalatoknál keletkezik majd.
A megkérdezett vállalatvezetők nagy többsége igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ismét Magyarországra hozná-e a befektetését, és javult a megkérdezettek elégedettsége a magyar munkaerő képzettségével, és ugyanígy változott a dolgozók motiváltságának megítélése is.
A kamara szerint a kormány gyenge értékelése vélhetően arra is visszavezethető, hogy a minősítés során nem pusztán gazdasági kérdéseket vettek figyelembe, hanem a kormány számos politikai és társadalmi döntését is.
Az euró bevezetését kevesebben kívánják mint egy évvel ezelőtt, de még mindig a vállalatok döntő többsége, 78 százaléka akarja a közös európai valutát.
A külföldi vállalatok 2010 végéig közel 69 milliárd eurót ruháztak be Magyarországon, amelynek több mint 70 százaléka az EU államaiból érkezett és ezen belül a német vállalatokra az állomány mintegy negyede jutott. A befektetés alapján vonzó helyek listáján Magyarország megtartotta negyedik helyét, a felsorolást Csehország vezeti, Lengyelország a második helyre csúszott és Szlovákia került a harmadik helyre.
MTI