13 órától a Parlament Delegációs-termében tart rendkívüli sajtótájékoztatót a miniszterelnök, amire eddig csak különlegesen kiemelt alkalmakkor volt példa, például a Mol-pakett visszavásárlását jelentette be ilyenen.
Ezúttal viszont a Seuso-kincsek visszaszerzését jelentette be Orbán Viktor. Elmondása szerint ez mindig is Magyarországé volt, ez a mi családi ezüstünk. Ezért jobb, ha nálunk van, mintha másnál lenne.
A visszaszerzés költsége 15 millió euró (4,66 milliárd forint) volt, ami a tárgyalások kezdeti szakaszában meghatározott árnak nagyjából harmada - közölte a miniszterelnök.
A kincseket, vagyis annak 7 darabját hétvégén szállította haza a Terrorelhárító Központ (TEK). Orbán tájékoztatása szerint március 29-től ingyenesen megtekinthetők lesznek az ezüst tárgyak a Parlamentben, majd ezt követően a Múzeumi Negyed egyik látványosság lesz.
A történet...
A Seuso-kincsek eredete a kutatók szerint egészen a IV. századik vezethető vissza. A 15, rendkívül mívesen megmunkált, zömében aranyozott díszítésű ezüstedény együttese az egyik legjelentősebb késő-ókori műkincsnek számít. Az eredeti tulajdonos egy vélhetően germán származású rendkívül vagyonos férfi, Seuso, akinek a Balaton környékén villája is volt, és melynek maradványait tárták fel Szabadbattányban.
A Balatonakarattyához közeli Polgárdiban a XX. században élt Sümegh Józsefről az terjedt el, hogy rendkívül értékes, hatalmas ezüst tálakat, kancsókat birtokol, amiket 1975 környékén talált. Pár évvel később viszont holtan találták a férfit. A hivatalos vizsgálatok azonban még 10 évvel később is öngyilkosságnak minősítették a rejtélyes halálesetet.
1982-ben a 15 műtárgyból álló kollekciót egy brit ügyvédi iroda hamis papírokkal próbálta megszerezni, de mivel a kincsek eredete nem tisztázott hivatalosan, nem volt aukciósház, amely vállalta a kincsek árverését. 2003-ban egy Pápán raboskodó, Lelkes József nevű férfi azzal állt elő, hogy Sümeghgel együtt ásta ki a kincseket Polgárdi mellett egy bányában; a két üstbe dugott tárgyak jó részét állítása szerint eladogatták. Elmondta még azt is, hogy három másik, a titkot ismerő barátja is furcsa körülmények között halt meg.
A 14 darabos dísztárgyegyüttes 1990-ben a New York-i Sotheby's aukciós ház árverésén bukkant fel, ahol megpróbálták értékesíteni, ám a kiállítás megnyitása után először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be azon az alapon, hogy a kincset az ő területén találták meg, így a gyűjtemény őket illeti. Libanon később visszavonta igényét, Magyarország és a Jugoszlávia jogutódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék, ezért a kincsek a birtokosnál maradtak.
Magyarország az elmúlt 25 évben többször is próbálta visszaszerezni a kincseket, a megállapodások többek között a műtárgyak magas ára miatt hiúsultak meg. A most eredményre vezető tárgyalássorozat több mint egy éve kezdődött, a tárgyaláson Lázár János és Baán László képviselte a magyar államot - írták.
Nézze meg a kincsek leleplezését!
mfor.hu
