A költségvetési előirányzat szerint az idén nagyjából 400 milliárd forint marad az emberek zsebében az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja) bevezetésével. A pluszpénz a KSH által közölt bérstatisztikákban is látszik, hiszen áprilisban az adóváltozásoknak köszönhetően 7,6 százalékkal nőttek a nettó átlagbérek, ami 4,7 százalékos infláció mellett 2,9 százalékos reálbér-növekedésnek felelt meg.
Májusig már 165 milliárdot vettünk ki az állam zsebéből
A tavalyi évben befolyt 1767,865 milliárd forint után a 2011-es költségvetésben 1362,977 milliárd forint van előirányozva személyi jövedelemadó címén a befizetések között. Már ebből is látszik, hogy a kormány felkészült az egykulcsos szja miatt kieső bevételre, a fenti két összeg közti nagyjából 400 milliárd forintos különbséget az emberek zsebében hagyja.
Május végéig szja címén 598,635 milliárd forint folyt be a büdzsébe, ami 165 milliárd forinttal marad el a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 763,662 milliárdtól. Időarányosan tehát ugyanott vagyunk, ahol tavaly: most az szja-bevételek 43,9 százaléka teljesült öt hónap alatt, 2010-ben ez az arány 43,2 százalék volt.
A fenti 165 milliárd forintot azoknak a zsebében kell keresni, akik jól jártak az egykulcsos adóval, ez többnyire az átlagnál jobban keresőket és a nagycsaládosokat érinti. Két minimálbérre bejelentett szülő esetében például csak minimálisan érvényesül az adócsökkenés hatása még három gyermek esetében is, bruttó félmilliós fizetés mellett viszont a két szülő akár 150 ezer forintot is megspórolhat havonta a csökkenő adózással.
Az egyedülállók szinte minden esetben rosszabbul járnak az új rendszerrel, átlagkereset mellett például havonta több mint 3400 forinttal csökkent a nettó bére annak, aki nem nevel gyermeket. Az mfor.hu már tavaly ősszel elkészítette szja-kalkulátorát, melynek segítségével bárki könnyedén kiszámolhatja, hogy jobban, vagy rosszabbul jár-e az egykulcsos családi adózással.
A bankok eddig fegyelmezetten fizetnek
A lakosságot az szja mellett az áfafizetés érinti leginkább, ezen a címen az egész évben 2557,988 milliárd forintra számít a kormány a tavalyi 2313,582 milliárd forint után. Öt hónap alatt 986,872 milliárd forintnyi áfát fizettünk be az államkasszába, ami több mint 50 milliárd forinttal haladja meg a 2010 hasonló időszakában tapasztalt 929,161 milliárdot. Ez nagyrészt az inflációnak köszönhető, hiszen a kiskereskedelmi forgalom egyelőre jóindulattal is csak stagnál, a növekvő fogyasztástól nem várhatjuk az áfabevétel növekedését.
Jövedéki adó címén 311,282 milliárd forint bevétele volt a büdzsének öt hónap alatt, ez több mint 20 milliárddal haladja meg a tavalyi 290,914 milliárd forintot. A lakosság részéről egy nagy tétel van még a büdzsében: az illetékbevételek címén a tavalyi év első öt hónapjában még 35,882 milliárdot fizettünk be, míg ez idén 30,386 milliárdra csökkent.
Bankadóból idén májusban mindössze 500 millió forint bevétele volt a büdzsének, hiszen a tavalyi szeptemberi és decemberi utalás után az idén negyedévente kell fizetni a különadót a pénzintézeteknek. A májusi félmilliárd valószínűleg még az első negyedéves elmaradást jelentette néhány cég esetében, öt hónap alatt összesen 51,149 milliárd forintot fizettek a bankok, ami a 187 milliárdos éves előirányzat 27,4 százaléka.
Beke Károly
mfor.hu
