A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a vám- és pénzügyőrség segítségével, valamint a pénzügyminisztérium egyetértésével nemrég nem kötelező jellegű mintaszabályzatot dolgozott ki, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint azonban ebben jó néhány nehezen kezelhető megfogalmazás szerepel.
Többek között pénzmosás lehetőségét veti fel az, ha az ügyfél nagy mennyiségű vagy nagy értékű árucikket akar vásárolni, ám közömbösnek tűnik azok összetétele, kialakítása iránt. Ugyancsak gyanús eset, ha az ügyfél ideges és viselkedése pénzmosás gyanúját veti fel, vagy ha a ruházata, viselkedése nem illeszkedik a vásárolni kívánt árucikk minőségéhez.
A ruházat alapján történő minősítés kifejezetten életszerűtlen, de a többi kritérium esetében is felmerül annak a veszélye, hogy a szabályozással a hatóság olyan eseményeket von bejelentés alá, amelyeknek semmi közük a pénzmosáshoz - idézi a Világgazdaság Ruszin Zsoltot, az MKOE fővárosi elnökét.
A mintaszabályzat azt is rögzíti, hogy az alkalmazottaknak milyen lépéseket kell tenniük az ügyfél jobb megismerése érdekében, valamint hogy miként döntsenek arról, hogy a megbízás szokatlan-e. Ha az ügyfél vonakodik hozzájárulni az átvilágításhoz, a szolgáltató köteles megtagadni a megbízás teljesítését.
A magyar szabályozás különlegessége az is, hogy az így kapott adatokat a hatóságok csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés és adócsalás felderítésére igen, kábítószer-kereskedelem, vesztegetés, csempészet vagy hitelezési csalás leleplezésére azonban nem használhatják fel, holott a nemzetközi tapasztalat szerint éppen ez utóbbi bűncselekmények felgöngyölítésében lenne komoly hozadékuk az új kötelezettségeknek.
