A tárca ezzel a döntéssel reagált arra EU-bírósági határozatra, amely szerint ez a gyakorlat diszkriminatív, s nyugdíjkiegészítésre a többi volt csehszlovák állampolgár, illetve ma EU-állampolgár is jogosult. Az ítélet alapján alakult ki az a jogi helyzet, hogy a szlovák nyugdíjasok is kérhetnének nyugdíjkiegészítést Prágától.
Plívová elmondta: a minisztérium rövidesen törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amely kizárja a nyugdíjkiegészítéseket.
"Az Európai Unió bíróságának döntése nyomán a munkaügyi és népjóléti minisztérium arra kényszerült, hogy megszüntesse a szlovák nyugdíjak eddigi kiegészítését, mert az a mostani bírósági döntés fényében nyilvánvalóan diszkriminatív" - fejtette ki a szóvivő.
Az Európai Unió bírósága júniusban egy szlovákiai nyugdíjas beadványa alapján úgy döntött, hogy nyugdíjkiegészítésre jogosult minden olyan mai európai uniós állampolgár, aki az egykori Csehszlovákiában alkalmazásban állt és bár csehszlovák nyugdíjjogosultságot szerzett, mai hazájában alacsonyabb nyugdíjat kap, mint amennyi a jelenlegi csehországi szabályok szerint megilletné.
Az ügy előzménye, hogy Csehszlovákia megszűnése (1992) után a volt közös állam nyugati felében, Csehországban magasabbak a nyugdíjak mint Szlovákiában. Ennek következtében a korábban Szlovákiában dolgozó cseh állampolgárok is kisebb nyugdíjat kapnak, mint csehországi társaik. Miután ezt sérelmezték, bíróság elé vitték, amely nekik adott igazat. Ilyen nyugdíjkiegészítést ma több ezer szlovák állampolgár kap.
Statisztikai kimutatások szerint jelenleg 1791 koronás különbség van a szlovákiai és a csehországi nyugdíjak átlaga között, a cseh nyugdíjak javára.
Szakértői becslések szerint amennyiben Prága nem szüntetné meg az eddigi nyugdíjkiegészítéseket, s elfogadta volna az új igényeket, ez évente mintegy 100 milliárd koronájába kerülhetne a cseh államnak.
MTI
