A Lehman Brotherst felvásároló Barclaysnél legalább háromezer embert fognak elbocsátani, hiszen a tranzakció után számos poszton feleslegessé váltak az alkalmazottak. A banknál teljesítményértékelés után döntenek arról, hogy ki maradjon, és ki veheti a sátorfáját – írja a Forbes.com.
A cégek a mérlegelésnél azt is figyelembe veszik, hogy mennyire lehet helyettesíteni az adott dolgozót. Ha ez egyszerűbb – mint például a betanított, adminisztratív munkák esetében -, akkor könnyebben megválnak a alkalmazottól – közölte az mfor.hu-val a PricewaterhouseCoopers magyarországi cégénél dolgozó Nagy Péter, aki az üzleti tanácsadói részleg igazgatója. Hozzáfűzte: feltehetőleg azok sem fogják elveszíteni a munkájukat, akiknek a távozása komoly versenyhátrányt okoz a vállalatoknak.
Bár nagy a bizonytalanság, és a legtöbb munkavállaló nem látja előre, hogy igazán veszélyben van-e a munkahelye, érdemes lépéseket tenni azért, hogy ne veszítsük el az állásunkat, még ha ez a legtöbb esetben ez nem is rajtunk múlik.
Az biztos, hogy minden munkavállalótól nagy elkötelezettséget várnak el az ilyen krízishelyzetekben – emelte ki Nagy Péter. Nem ritka az sem, hogy túlórázniuk kell a dolgozóknak, és fontos lehet, hogy ebben az időszakban a munkahelyet a magánéletük elé helyezzék. Ha egy alkalmazott elfogadja ezt a komoly teljesítménynyomást, erősítheti az esélyét, hogy ne ő legyen az, akit elküldenek a válság hatásai miatt.
Legyünk kreatívak!
Érdemes ilyenkor is pozitívan gondolkodni, és a nehézségeket úgy felfogni, hogy ez egy olyan helyzet, ami kedvez a kreativitásnak. Elővehetjük rejtett tartalékainkat, például meggyőző képességünket, amivel elérhetjük feletteseinknél, hogy ne ránk essen a választás a létszámcsökkentéskor. "Ha egy munkát igazán szeretnénk, érdemes megharcolni érte" – nyilatkozta a Forbes.comnak Michelle Winkley, a Pricewaterhouse Coopers és az AIG volt hr-igazgatója.
Gondolkodjunk úgy, mintha új munkahelyen kellene bizonyítanunk, különösen ha felvásárlásra vagy összeolvadásra kerül a sor. Értekezleteket kezdeményezhetünk az új anyacégnél, különösen a vezetőkkel és a döntéshozókkal ildomos leülni tárgyalni. Bizonyára azt is értékelni fogja a főnökünk, ha érdeklődést mutatunk a vállalat helyzete iránt, és ha megkérdezzük, miben tudunk segíteni. Ha átmeneti intézkedésekre kényszerül a társaság a válság hatásai miatt, vállaljunk ezzel kapcsolatos feladatokat önként.
Egy valamit ne tegyünk: ne könyörögjünk az állásunk megtartásáért. Helyette mondjuk azt a felettesünknek: megértjük, hogy néhány embert el kell küldenie a cégtől. Kérdezzük meg, hogy miben támogathatjuk őt annak érdekében, hogy a legjobb döntést hozza meg.
Nehéz gazdasági helyzetben megnövekszik a kétirányú kommunikáció jelentősége – figyelmeztet Nagy Péter. Fontos, hogy ilyenkor a dolgozók is elmondhassák ötleteiket, hiszen gyakran az alulról jövő tanácsok segíthetnek a költségcsökkentési ötletekben, ezáltal a munkahelyek megteremtésében. Bár a magyar vezetési kultúra inkább felülről lefelé vezérelt, és ritkán működik fordítva, a munkáltatók ilyen esetekben különösen értékelik a proaktivitást, és ha azt látják, hogy a dolgozó igyekszik segíteni a problémák megoldásában.
Ápoljunk jó kapcsolatot főnökünkkel!
Sok minden függ a kapcsolatainktól Linda Dominguez karrier coach szerint. Előfordulhat, hogy a főnökünk munkája is feleslegessé válik, és elküldhetik a vállalattól. Viszont jól jöhetünk ki a helyzetből, ha remek viszonyt ápolunk vele, hiszen előfordulhat, hogy majd magával visz az új helyre.
Nagy Péter ugyanakkor hangsúlyozta: bár sokan megijednek egy-egy leépítés alkalmával, és munkahelyváltáson gondolkodnak, nagyon meg kell gondolni ezt a lépést. Fontos, hogy a cégek ilyen helyzetben megteremtsék a dolgozók biztonságérzetét. Ugyanakkor egy munkavállalónak csak akkor érdemes ezen törnie a fejét, ha biztos benne, hogy el fog tudni helyezkedni, hiszen a nehéz helyzetben lévő iparágak szereplői ilyenkor általában nem gondolkodnak új munkaerő felvételén.
Az átképzés megoldást jelenthet, azonban ezzel az lehet a gond, hogy a rosszabb gazdasági helyzetben működő cégeket nehezebb meggyőzni a tanulásunk támogatásáról. Ha viszont valaki a válság miatt elvesztette a munkáját, mindenképp érdemes új dolgot elsajátítania, csak arra kell figyelnie, hogy olyan képzésbe fektessen időt és energiát, amelyet elismernek majd a piacon.
Nagyon fontos a szaktudás, azonban azt sem felejtsük el, hogy a cégek a létszámcsökkentések során inkább azt nézik, hogy egy illető miként boldogul a kollégáival, hogyan viselkedik, időben végez-e a munkájával, milyen a munkájának a minősége és mennyire lelkes a feladatait illetően. Így a munkavállalók hozzáállásán is sok múlhat, amikor az állásuk megtartása a tét.
Kovács Zita
