Július végén kezdte a folyószámla-kivonatok és a késedelmipótlék-értesítők kiküldését az adóhatóság, melyből kiderül, ha valakinek fizetési kötelezettsége áll fenn az állammal szemben. Folyószámla-kivonatot csak az az adózó kap, aki legalább egy adóneme vonatkozásában több mint 1000 forinttal tartozik, vagy akinek több mint 1000 forint túlfizetése van. A NAV korábbi közleménye szerint várhatóan 1,5 millió értesítőt küldenek ki, melynek nagyobb része tartozásról fog szólni. Mit tehet az az adózó, aki a következő időszakban szembesül az adótartozásával, és nem tud eleget tenni a kötelezettségének?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) meghatározott feltételek mellett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára az adózó fizetési kötelezettségének könnyítésére (halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére, illetve elengedésére). A fizetési kedvezmény biztosítása nem automatikus, azt csak az adózás rendjét meghatározó törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi az adóhatóság. Magánszemély esetén nemcsak az adózó, de a vele közös háztartásban élők vagyoni, jövedelmi és szociális viszonyait, vállalkozásoknál pedig a gazdálkodásra vonatkozó adatokat kell mérlegelniük az adóigazgatóságoknak.
Magánszemélyek számára adható fizetési könnyítések
Ahogy fent jeleztük, a fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet. A kérelmet a magánszemély lakóhelye, egyéni vállalkozó esetében a székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóságokon működő Fizetési Kedvezmények Osztályán kell előterjeszteni.
A kérelem benyújtására van lehetőség elektronikus úton, aminek az a feltétele, hogy az adózó, illetve az adózó képviselője ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználói névvel és az általa meghatározott jelszóval rendelkezzen. Amennyiben ilyennel nem rendelkezik úgy a kérelmet célszerű a NAV honlapjáról letölthető nyomtatványon benyújtani. Az adóhatóság a mérlegeléskor egyebek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket is.
Az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelem után fizetendő adó mérsékléséhez vagy elengedéséhez a Szja törvény idézett rendelkezése értelmében az adózó méltányolandó vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének, illetve a méltánylást érdemlő lakáscélú felhasználási módnak együttesen kell fennállnia, bármelyik hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után. A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság a határozatában különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
A személyi jövedelemadó előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra fizetési könnyítés az Art. 133. (3) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezések alapján nem engedélyezhető. Figyelembe kell venni, hogy fizetési könnyítés csak ténylegesen fennálló tartozásra adható, vagyis a már – visszatartással vagy befizetéssel, illetve átvezetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).
Cégek, szervezetek számára adható fizetési könnyítések
Fizetési könnyítés a vállalkozások számára a munkáltatói járulékokra, áfára és a társaságokat terhelő egyéb adókötelezettségekre (pl. társasági adó) engedélyezhető és többféle kedvezményt is jelenthet, amelyek akár egyesével, akár együtt is kérelmezhetők.
Halasztási kérelem: a halasztási kérelem elfogadása esetén a vállalkozás az eredeti esedékességi időpontnál később teljesítheti fizetési kötelezettségét. Ezt akkor érdemes kérni, ha tudjuk, hogy záros határidőn belül a rendelkezésünkre áll majd a szükséges pénzösszeg – például ha egy cég árbevétele tevékenységének jellegéből adódóan nem havi ritmusossággal keletkezik, hanem a szűkösebb és bővebb időszakok hosszabban követik egymást, vagy ha számítunk egy vevő hamarosan beérkező nagyobb kifizetésére. Néhány hónapnál hosszabb halasztási idő kérésével nem érdemes próbálkozni, annak megadására kicsi az esély.
Részletfizetési kérelem: Ha engedélyezi a hatóság a részletfizetést, úgy az adózónak lehetősége van az adótartozást nem egy összegben, hanem több részletben megfizetni. A tapasztalatok szerint vállalkozások esetében itt maximum egy éves időtávot hagy jóvá az adóhatóság.
Míg a magánszemélyek bizonyos esetekben adómérséklésre is számíthatnak, a törvény vállalkozások esetében ezt nem teszi lehetővé. Mentesülhetnek viszont a bírságok és pótlékok befizetése alól, ha bizonyítható, hogy a gazdálkodás ellehetetlenül a tartozás kifizetésének következtében. Szakemberek szerint ennek megítélésére akkor van esély, ha a vállalkozás a fennálló adótartozást viszont egy összegben kifizeti.
Mibe kerül mindez?
A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás magánszemélyek és egyéni vállalkozók számára illetékmentes lett. Az egyéb gazdálkodó szervezetek esetén viszont az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény 29. § (8) bekezdése alapján az illeték összege 10000 forint. A fellebbezés benyújtása továbbra is illetékköteles, mely magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében minimum 5000 forint, gazdálkodó szervezetek esetében pedig minimum 15000.
mfor.hu
