A Soros Fund Management, amely 25,5 milliárd dollárt kezel, kevesebb, mint 1 milliárd dollárt fog visszafizetni befektetőinek, mivel a cégben lévő további 24,5 milliárd dollár Soros saját személyes, illetve családja vagyonát képezi. A Bloomberg beszámolója szerint a döntés azt követően született, hogy egy jogszabály miatt az eddigi, úgynevezett hedge fund formában működő cégeknek folyamatosan tájékoztatási kötelezettségük lenne a befektetett eszközök, illetve az esetleges összeférhetetlenségi ügyek kapcsán. A Soros Fund Management LLC nagy valószínűséggel az úgynevezett registered funds formát választja majd, melyre lazább szabályozás vonatkozik, igaz, az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC ezeket is rendszeresen vizsgálja.
Soros befektetési cégének egyébként nem ment túl jól az elmúlt 18 hónapban. Míg korábbi cége, a Quantum 1969 óta éves átlagban 20 százalékos hozamot termelt, a Soros Fund Management az idei év első 6 hónapjában 6 százalékot bukott, és tavaly is csak 2,5 százalékos hozamot tudott elérni. Mindezt azt követően, hogy a válság legrosszabb időszakaiban jól spekulált a tőzsdeguru és csapata. A 2007-es évben az alap 32 százalékos hozamot ért el, és 2008-ban, amikor a befektetési alapok átlagosan 19 százalékot buktak, 8 százalékos pluszt tudott felmutatni.
Soros karrierjére tekintve jellemző volt, hogy a zavaros időszakokban, a válságokban is sok pénzt tudott keresni, gyakran érezte meg, hogy mikor kell egy-egy eszközt eladni. Egy, a második világháború utáni időszak legnagyobb devizaspekulációit rangsoroló listán az első és a második helyet is a Quantum, illetve a Soros Fundhoz kötik.
Aki megroppantotta a fontot
A leghíresebb mögött maga Soros György állt, amikor 1992-ben az úgynevezett "fekete szerdán" masszív spekulációval kiütötték az angol fontot az akkori európai átváltási mechanizmusból. A történet közismert, 1990-ben a német gazdaság, még az újraegyesítésből adódó nehézségek ellenére is erősebb volt, mint az angol. Ennek ellenére az angolok 2,7 márka felett akarták tartani a font árfolyamát, így magasan tartották az alapkamatot és az inflációt is.
Számos deviza spekuláns, Soros Györggyel az élen, úgy vélte, hogy egy ilyen fix átváltási ráta nem tartható fenn sokáig a piaci erőkkel szemben. Ezért short pozíciókat kezdtek felvenni az angol fonttal szemben. Soros egyre nagyobb kölcsönöket vett fel, hogy növelni tudja pozícióját. Közben Anglia kétszámjegyűre növelte alapkamatát, megpróbálva ezzel befektetőket odacsábítani. Az angol kormány azt remélte, hogy a lépéssel sikerül a nagy mértékű eladói nyomást ellensúlyozniuk és nagy mértékű vételi nyomást teremteniük. Időközben, a kamatok kifizetésekor jött rá az angol kormány, hogy több milliárd fontjába fog kerülni a font védelme, amit nem tudott megengedni magának. Így történhetett meg, hogy Soros György térdre kényszerítette az angol jegybankot és keresett ezzel legalább 1 milliárd dollárt. Az érdekessége az egésznek, hogy utána a kormány kénytelen volt leértékelni a fontot, aminek a köszönhetően sokkal versenyképesebb lett az angol gazdaság.
A másik legendás spekuláció Stanley Druckenmiller nevéhez fűződik, aki Soros legismertebb alapkezelője és stratégája volt 1988 és 2000 között. Druckenmiller az első pozícióját a Berlini Fal leomlásakor nyitotta. A Kelet- és Nyugat-Németország egyesítése során felmerülő nehézségek miatti aggodalmak a befektető szerint már extrémnek tartott szintekre hajtotta le a német márkát. Több millió dolláros tétet tett a német márka jövőbeni emelkedésére, mígnem Soros utasította, hogy növelje a pozíciót 2 milliárd márkára. Utána a dolgok az elképzeléseik szerint alakultak, 60 százalékos hozamhoz segítve ezzel a Quamtum Fund-ot. Nagy valószínűséggel az első pozícióján elért sikere késztette Druckenmillert arra, hogy továbbra is a márkában próbálkozzon. Amíg Soros György az angol jegybank térdre kényszerítésével volt elfoglalva, ő úgy gondolta, hogy a főnöke pozíciója a márkával szemben is esésre kényszeríti a fontot. Ez egy bonyolultabb pozíció volt, a fundamentális tényezőkből kiindulva angol részvényeket és német kötvényeket is vásárolt egyszerre. A siker ebben az esetben sem maradt el.
Bár kevésbé legendás, de az 1997-es dél-kelet ázsiai válság idején is hatalmas hozamot – 750 millió dollárt - ért el a tőzsdeguru, amikor a thai bath árfolyamának zuhanására spekulált. A thai kormány több milliárdot költött el a devizája védelmében, míg le nem értékelték a bathot.
Filozófus spekuláns
Mint ismert Soros György 1930-ban Budapesten született, magyar zsidó családban Schwartz Tivadar (Soros Tivadar) író, újságíró, eszperantista fiaként. Szerencsésen átvészelte a holokausztot, majd 1947-ben kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol 1956-ig élt. 1952-ben diplomázott a London School of Economicson. 1956-ban költözött az Amerikai Egyesült Államokba. 1962-1965 között filozófiával foglalkozott. Egy évtizeden keresztül egy tőzsdei cégnél alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott. 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alapot, 1979-ben az Open Society Fund-ot, 1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Célja a kelet-európai országok demokratikus állammá válása volt, ennek érdekében jelentős összegeket áldozott. Mára alapítványa 70 országban van jelen, nem csak a régióban, de az Egyesült Államokban éppen úgy vannak akciói, mint például Dél-Afrikában.
mfor.hu
