Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2011 áprilisában 644,4 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, az első négy hónapban 2273,1 milliárd forgalom realizálódott - közölte a KSH péntek reggel. Ez összegében ugyan magasabb az előző hónap és az előző év adatánál, azonban volumenében továbbra is visszaesés tapasztalható.
Élelmiszerre többet költünk
A kiskereskedelmi eladások értékében 46 százalék az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, 19 százalék az üzemanyag-, 11 százalék a bútor-, háztartási cikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletek részesedése; a többi üzlettípus együttes részesedése 24 százalék volt 2011 első négy hónapjában. Az áprilisi 644,4 milliárdos kiskereskedelmi forgalom egyébként 42,4 milliárddal volt magasabb a márciusinál és 36,2 milliárddal a tavalyi áprilisnál.
Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom volumene 2011. áprilisban 0,4 százalékkal növekedett, az első négy hónapban stagnált.
Az előző év azonos időszakához képest a nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítésének volumene 2011. áprilisban 2,7, az első négy hónapban 0,7 százalékkal csökkent.
Az üzemanyagtöltő állomások eladásai 2011. áprilisban és az év első négy hónapjában 0,9–0,9 százalékos mérséklődést mutattak 2010 azonos időszakához képest. Mindezt úgy, hogy 119,5 milliárd forintot költöttünk áprilisban benzinre, ami több mint ötmilliárddal magasabb a márciusinál. A volumen csökkenése azonban az árak folyamatos emelkedésének tudható be, a 95-ös benzin ára például tíz forinttal, 375 forintról 385 forintra emelkedett áprilisban.
"Az elmúlt hónapokban fogyasztói bizalom jelentősen mérséklődött, ami részben a munkaerőpiac lassabb javulásának, részben a várható kormányzati intézkedéseknek, és részben a svájci frank erősödésének köszönhető. Mivel a svájci frank az elmúlt hetekben tovább erősödött, a következő hónapokban sem várható a fogyasztás élénkülése. A nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése hozhat némi élénkülést augusztustól, emellett az év vége felé a javuló foglalkozatás és bázishatások is segíthetik a fogyasztás lassú magára találását, a növekedés azonban várhatóan gyenge marad. A fogyasztás ugyanakkor elmarad a várakozásoktól, ami erősödő kockázatot jelent a gazdasági növekedésre" - vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője.
De akkor hova lett a nálunk maradó pénz?
Éppen a napokban derült ki, hogy a januárban életbe lépett adóváltozásokkal a kormány havonta nagyjából 30 milliárd forintot hagyott az emberek zsebében, május végéig összesen 165 milliárddal csökkentek a költségvetés szja-bevételei nagyrészt az egykulcsos adó bevezetésének köszönhetően. Azaz április végig is legalább 120 milliárd forint pluszpénz maradt az embereknél.
A kormány előzetesen arra számított, hogy adóváltozások miatti pluszbevételt a háztartások majd fogyasztásra költik, erre alapozták az idei költségvetés makropályáját, melyben a háztartások fogyasztásának 2,5 százalékos növekedésével kalkuláltak éves szinten. A jelek szerint ez egyelőre messze van, azonban a kormány továbbra is az adóváltozásokban látja a megváltást, hiszen az áprilisi kiskereskedelmi adatok elemzésekor az NGM közleménye kiemeli: "Az szja-kulcsok módosítása alapján megnövekedett rendelkezésre álló jövedelem a lakosság bizalmának visszatérte után lendületet adhat a szektornak. Erre utal, hogy az áprilisi ipari adatokkal egy időben közölt belső rendelésállomány hosszú ideje először mutatott emelkedést, mely az elkövetkezendő hónapokban a kiskereskedelmi forgalomban is meg fog mutatkozni".
A KSH egyébként éppen a napokban közölte az első negyedéves adatokat arról, mennyi pluszjövedelem maradt az embereknél az első negyedévben. A számokból az látszik, hogy a gyermektelenek 2,9 százalékos nettó béremelkedés mellett 1,2 százalékos reálbér-csökkenést szenvedtek el. Egy gyermeknél már 0,8 százalékkal nőttek a reálkeresetek, míg három gyermek esetében már 12,3 százalékkal több maradt a szülők zsebében.
Ezeket a számokat az új adórendszer tavalyi ismertetésekor is nagyjából ki lehetett kalkulálni, azonban a fentiekből és a kiskereskedelem visszaeséséből az látszik, hogy a gyermektelenek és az egy gyermeket nevelők nem tudnak, a nagycsaládosok pedig nem akarnak fogyasztásra költeni. Persze ebből még mindig nem derül ki, hova lett az a több mint 100 milliárd forint, amiről a költségvetés lemondott.
Némi támpontot adhat egy pénteken ismertetett felmérés, melyet a Gfk végzett az OTP megbízásából. A kutatás szerint az érintettek 43 százaléka többet tesz félre az adóváltozások miatt keletkezett pluszjövedelméből. A válaszadók 33 százaléka döntő részt feléli a többletkeresetet, jellemzően azok, akiknek 20 ezer forint alatti mértékben nőtt a jövedelmük, az ennél magasabb növekményből már rendszerint félre is tesznek a megkérdezettek. A válaszadók csaknem negyede fordítja többlet jövedelmét adósságainak rendezésére, és erről közel azonosan gondolkodik minden megkérdezett, a plusz jövedelem nagyságától függetlenül. Nagyobb kiadásra fordítja a többletet az összes érintett 18 százaléka, ez a magasabb többletjövedelemmel rendelkezőkre jellemzőbb, 25 százalékuk számolt be ilyen felhasználási módról. Új hitel felvételére, és annak törlesztésére a megkérdezettek 4 százaléka fordítaná a növekményt, ez is a magasabb többletjövedelemmel rendelkezőkre jellemző inkább, 50 ezer forint felett 10 százalék jelölte meg ezt az opciót.
Beke Károly
mfor.hu
