Az Alkotmánybíróság előtt hárman támadták meg a szuperbruttósítást, ők a jogállamiság elvére és az arányos közteherviselésre hivatkoztak. Többek között azt kifogásolták, hogy a kormány nem indokolta meg, mi tette szükségessé a nemzetköztől eltérő szabályozás bevezetését. Emellett azt kifogásolták, hogy az új törvény jogbizonytalanságot okoz - hangzott el a keddi határozathirdetésen.
Az arányos közteherviselés miatt azt kifogásolták a szuperbruttósításban, hogy az nem áll kapcsolatban az adózók által megszerzett jövedelemmel, hiszen a tb-járulék is bekerült az adóalapba, ami nem tényleges jövedelem.
A döntés meghozatala előtt az alkotmánybírák kikérték a pénzügyminiszter véleményét is, majd úgy döntöttek, hogy elutasítják a panaszokat.
Azt már korábban kimondta az AB, hogy törvényileg kell meghatározni, mi minősül jövedelemnek, ezért most sem kifogásolták a szabályozást. "Amíg közvetlen kapcsolat van a jövedelem és az adóalap között, addig az kiállja az alkotmányosság próbáját" - hangzott el a határozat kihirdetéskor. A bírák szerint a tb-járulék ugyan nem jövedelem, de jövedelemként viselkedik.
Ugyanakkor az AB felhívta a figyelmet, hogy a januártól hatályos törvény magában hordozza az alkotmányellenesség lehetőségét, azt azonban majd csak akkor lehet megállapítani, ha hatályos lesz.
„Véleményünk szerint az Alkotmánybíróság jelenlegi döntésével nagy kő esett le, mind a jogalkotó, mind jogalkalmazók szívéről. Az előbbinek nem kell a negatív döntés esetén keletkező bevételi kieséssel kalkulálni, illetve annak pótlásával foglalkozni. A jogalkalmazók pedig, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók a korábbiak szerint számolhatnak. A társaságok többsége már lezárta a jövő év tervezését, melyben a bérek meghatározása során figyelembe vette a 2010-től hatályba lépő adóváltozásokat is, így sok esetben a bérköltség szinten tartásával és járulékteher csökkenésével továbbra is számolhat. A munkavállalók jelentős része szintén profitálhat a jövő évei adóváltozásokból még akkor is, ha bruttó jövedelme nem változik”- összegezte a döntés után Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetője.
"Ahhoz képest, hogy korábban milyen szabályokat dobott vissza az Alkotmánybíróság, ezt most simán ki kéne vágnia, azonban a jelek szerint a kormány nem izgul a döntés előtt. A jelek szerint nagyobb esély van arra, hogy át fog menni az alkotmánybírákon a szabály" – mondta még hétfőn László Csaba, a KPMG partnere.
A korábbi pénzügyminiszter szerint az Alkotmánybíróság döntését követően nehéz helyzetbe kerülhetett volna a kormány, hiszen elvileg a korábbi állapotot sem állíthatta volna vissza. Ahhoz ugyanis, hogy az adózók számára negatív változtatást eszközöljön, azt 45 nappal előtte be kell jelenteni, annyi viszont már nincs januárig. A döntés értelmében azonban ettől nem kell tartania a kormánynak.
László Csaba szerint az szinte biztos, hogy a szuperbruttósítás nélkül nem maradhattak volna meg az eredeti alacsony kulcsok, a kieső bevételeket valamilyen módon pótolni kellett volna. Szerinte így akár az is elképzlehető lett volna, hogy 2010 első heteiben adózunk a 17 és 32 százalékos kulcsokkal, majd hoznak egy új szabályt, ami a 45 napos határidő után lép életbe.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
