Egyes elemek miatt bizonyos körök kifejezetten rosszul járnak majd - mondta Demetrovics Gergely, a KPMG adópartnere. Ilyen elem a lex Audi néven elhíresült megállapodás miatt kialkudott korrekciós tétel megszűnése - mutatott rá Demetrovics. A győri cég csak úgy volt hajlandó Magyarországon hagyni a kutatásait, hogy k+f költségeit leírhatja a különadó alapjából. Jövőre azonban nem egyszerűen megszűnik az adó, hanem három százalékpont erejéig beépül a társasági adóba. Vagyis ez a kutatás-fejlesztésre jelentős összegeket áldozó társaságoknak egyértelműen tehernövekedés lesz.
A társasági adóalapot korrigáló tételek közül jó néhány megszűnik majd, ám ezek közül az iparűzési adó levonási tilalma a legfontosabb. Ez a tétel nagyságrendileg 50-100 milliárd forint lehet. A pluszteher minden nyereséget valló céget érint majd, közülük azonban a nagy munkaigényű tevékenységet folytatók többet veszítenek.
Az iparűzési adó levonási tilalma a nagy eredményt produkáló és ezzel együtt nagy iparűzési adókötelezettséggel rendelkező cégeket érinti leginkább, hiszen itt két szempontból is érvényesül a változásból keletkező hátrány. Tipikusan ilyenek a nagy hozzáadott értékű, jelentős eredményt elérő szolgáltatók - mondta Veszprémi István, a Deloitte adótanácsadási üzletágának partnere.
A különadó eltörlésével viszont egyértelműen jobban járnak majd azok a társaságok, amelyek adókedvezményt érvényesítettek vagy elhatárolt veszteségük volt - tette hozzá. Ezekkel a tételekkel ugyanis nem volt korrigálható a különadó alapja. Jövőre ez a korlátozás megszűnik, és ezt az előnyt még az sem csökkenti, hogy a társasági adó kulcsa 16 helyett 19 százalék lesz, írja a Napi Gazdaság.
