Hozzuk az európai átlagot
Az elmúlt hónapokban kisebb kilengésekkel együtt mozgott a magyar és az európai kiskereskedelmi forgalom trendje: volt, amikor egy kicsit jobban teljesítettünk az uniós átlagnál, más hónapokban rosszabbul. A júniusi adat például azt mutatta, hogy az EU 27 tagállamában átlagosan fél százalékkal nőtt a forgalom májushoz képest, míg nálunk fél százalékos csökkenés volt megfigyelhető. Májusban éppen ellentétes volt a trend: az EU 1,2 százalékos csökkenése mellett a magyar kiskereskedelem fél százalékkal növekedett.
Az Eurostat hétfőn közölte a júliusi adatokat, melyek szerint az EU 27 tagállamában júniushoz képest 0,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalma. Ezt azonban egyelőre nem tudjuk összehasonlítani a hazai statisztikával, mivel a KSH csak szeptember 21-én közli a legfrissebb adatot.
A már említett júniusi fél százalékos csökkenéssel például Magyarország a hátsó régióban tanyázik az EU-országok között. A német kiskereskedelem 4,5 százalékos növekedése például látszólag fényévekre van tőlünk, de még a lett vagy a litván forgalom két százalékot közelítő növekedése is csak merész álom a magyar adatokat látva. Persze azt hozzá kell tenni, hogy a kiskereskedelmi forgalom alakulása jelentős ingadozást mutat, hiszen Németországban például a júniusi jelentős emelkedés előtt májusban 1,7 százalékos csökkenés volt megfigyelhető.
Ez lenne a nagy eredmény?
A kiskereskedelmi forgalom magyar és európai alakulása azért érdekes, mert a múlt héten a kormányfő és a meghívott közgazdászok eszmecseréje után Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy a szakértők egyöntetű véleménye szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó és a családi adózás januári bevezetésének volt köszönhető a kiskereskedelmi forgalom javulása.
A számokból viszont az látszik, hogy az NGM most azt próbálja sikerként "eladni", hogy a magyar kiskereskedelmi forgalom az európai trendnek megfelelően alakul. Pedig az EU tagállamainak többségében nem volt adócsökkentés az év elején. Szóval az adócsökkentés komoly eredményéről akkor lehetne igazán beszélni, ha átlagon felülteljesítenénk a kontinensen, akkor mondhatná a kormány, hogy a bevezetett intézkedések egyfajta magyar sikersztoriként sültek el.
Ráadásul ha megnézzük az adócsökkentés előtti adatokat, vagyis a magyar és az EU27 kiskereskedelmi forgalmának tavalyi alakulását, akkor sem látszik, hogy idén január óta bármilyen változás történt volna a trendben. Vagyis már a kormány által sikerként értékelt lépés előtt is nagyjából az európai trendnek megfelelően teljesítettünk ebben a mutatóban. Ezek után pedig nehéz elhinni, hogy az év elején történt adócsökkentés bármit is segített.
Talán majd a reálhozam
A fentiek alapján csak a költségvetési adatokban látszik az adócsökkentés hatása, hiszen éves szinten 400 milliárd forintnyi szja-bevételről mondott le a kormány, amiből május végéig időarányosan 165 milliárd már teljesült is. Vagyis ennyivel kevesebb személyi jövedelemadót fizettünk be, mint egy évvel korábban, ennek nyomait azonban nem igazán lehet felfedezni a fogyasztásban.
Hasonló következtetésre jutott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban ismertetett inflációs jelentése is: "A háztartások fogyasztási és megtakarítási döntéseit továbbra is óvatosság jellemzi, az év eleji adókiengedés hatása nem volt értékelhető" - állapították meg a jegybank szakértői. Ezek szerint csak a kormány lát eredményt az adócsökkentésben, a szakemberek többsége szerint a 165 milliárdos összeg nem fogyasztásban, sokkal inkább megtakarításban jelent meg, illetve hiteleiket törlesztették belőle az emberek.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) viszont egyetért a kormánnyal: szerintük részben a személyi jövedelemadó (szja) kedvezményeknek köszönhető, hogy nem esett vissza jelentősen a fogyasztói piac Magyarországon 2011 eddig eltelt hónapjaiban.
A következő fordulópontot az augusztusi kiskereskedelmi adatokban várja a kabinet, akkor ugyanis nagyjából 200-250 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári reálhozamot fizettek ki a volt pénztártagoknak. A bizakodás szerint ez az összeg megjelenhet majd a fogyasztásban. Az adócsökkentés eredményeiből kiindulva és azt is figyelembe véve, hogy az augusztus-szeptemberi időszak hagyományosan pluszkiadást jelent a családoknak az iskolakezdés miatt, korántsem biztos, hogy tartós növekedést hoznak a reálhozamok a forgalomban.
Beke Károly
mfor.hu
