Tovább romló eredmény
Az első negyedéves 11,9 milliárd forintos adózott eredmény után április és június között mindössze 7,4 milliárdos profitot értek el a hazai biztosítók, az első féléves 19,3 milliárdos eredmény elmarad a tavalyi 27,2 milliárdtól. Igaz, akkor még nem volt bankadó, csak az év második felében kellett befizetni a teljes 38 milliárdos összeget, míg most egyenletesen elosztva fizetik be ezt a terhet. Így az első féléves bankadóval korrigált eredmény 38,3 milliárd forint lett, ami jobb a tavalyinál.
Csak a tartalékok csökkenésének volt köszönhető, hogy nem lett ennél is gyengébb az eredmény: az élet ág esetében 11,3 milliárddal, míg a nem-élet ág esetében 3,5 milliárddal csökkentek a tartalékok. Emellett a PSZÁF statisztikája külön tartalmazza a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások tartalékát, ami 16,8 milliárddal csökkent. Ezek nélkül a tételek nélkül tehát veszteségesek lettek volna a cégek, különösen az élet ág miatt.
Így viszont a biztosítástechnikai eredmény 21,8 milliárd forint lett, ami jelentősen meghaladta a tavalyi 10,3 milliárdot. Egy éve azonban volt 23,6 milliárd forintos egyéb eredmény nem biztosítástechnikai elszámolások miatt, ami idén csak 2 milliárd volt. Valószínűleg ezen a soron érződik a bankadó 19 milliárd forintos negatív hatása.
Károk kifizetésére egyébként az idén kevesebbet fordítottak a biztosítók az első félévben, különösen a nem-élet ág esetében volt jelentős csökkenés, ami a tavaly tavaszi nagy árvizeknek tulajdonítható. Erre utal, hogy a tűz- és elemi kockázatok esetében a tavalyi 19,2 milliárdos kárösszeg 15,4 milliárdra csökkent. A nem-élet ág esetében 2010 első felében összesen 91,3 milliárd forint volt a kifizetett kárösszeg, míg idén ez csak 72,9 milliárdot tett ki. Ezt csak részben ellensúlyozta az élet ágon tapasztalt növekedés, ahol a tavalyi 174 milliárdos kárösszeg 178,7 milliárdra emelkedett.
Jelentősen csökkent az életbiztosítások befektetéseinek nem realizált nyeresége, mely a tavalyi 52,6 milliárd forint után idén 18,3 milliárdot tett ki hat hónap alatt. A nem realizált veszteségek viszont 6,7 milliárd forintról 53,8 milliárdra emelkedtek.
Egyelőre nyomuk sincs a nyugdíjmegtakarításoknak
A tavalyi rekordgyenge év után sok biztosító a nyugdíjcélú megtakarításokban látta a jövőt, amihez hozzájárult a magánnyugdíjpénztári rendszer államosítása is. Sok szakember abban bízott, hogy az öngondoskodás jegyében és az állami nyugdíjrendszer bizonytalanságai miatt egyre többen kezdenek majd el takarékoskodni. Ennek nyoma azonban egyelőre nem látszik a társaságok eredményében.
A biztosítók esetében a nyugdíjcélú megtakarítások jórészt befektetéshez kötött életbiztosítások formájában jelenhetnek meg. Ezek állománya pedig a tavalyi 733 ezerről 729 ezerre csökkent. A díjbevétel kismértékben emelkedett, a tavalyi 153,1 milliárd forint után 155,7 milliárdot tett ki a második negyedévben. Ez azonban csak ahhoz volt elég, hogy a többi biztosítástípuson elszenvedett csökkenő díjbevételt kismértékben kompenzálja. Az élet ág teljes díjbevétele a tavalyi 230,8 milliárd forint után 227,9 milliárdra csökkentek. A nem élet ág esetében 212,9 milliárdról 201,6 milliárdra estek vissza a bevételek egy év alatt.
Tavaly a bankadó bevezetésekor több hazai biztosítótársaság vezetője is úgy nyilatkozott, hogy az éves fix 38 milliárdos pluszteher mellett könnyen konszolidációs folyamat indulhat el a szektorban, elképzelhető egyes cégek kivonulása a magyar piacról. A romló eredmények láttán néhány biztosító vezére ismét elgondolkodhat a további lépéseken, hiszen a jelenlegi állás szerint még legalább másfél évig él a bankadó.
Beke Károly
mfor.hu
