A bankok hitelezési politikájának szigorodása 2007 elején kezdődött a vállalati szegmensben, és ez a szigorítás azóta is tart, mondta Fábián Gergely. Az elmúlt negyedévben elsősorban a nem árjellegű feltételeket szigorították a bankok, és a hitelszűke oka egyre kevésbé a hitelezési hajlandóság eredménye, mivel a bankok hitelezési képessége is csökkent.
Ez utóbbi oka kettős, egyrészt a pénzintézetek tőkehelyzete nem megfelelő, ezek a hitelek alacsony jövedelmezőségűek, másrészt likviditási okai vannak a tapasztalt gyakorlatnak. A bankok által elérhető devizaforrások drágultak az utóbbi időszakban és megfigyelhető a források rövidülése is, hiszen a hosszúlejáratú hitelek ára jelentősen meghaladja a rövidekét.
A keresleti oldalon megfigyelhető, hogy érdemben nem változott a vállalatok kereslete a hosszúlejáratú hitelek iránt, míg a forgóeszköz-hitelek iránti kereslet növekedésnek indult. A szigorítás elszakadást jelent mind az eurózónától, mind a régiós országoktól, ahol a feltételek már enyhülésnek indultak és a hitelállomány is növekedésnek indult, szemben a magyarországi 120 milliárd forintos csökkenéssel a tavalyi utolsó negyedévhez képest.
A háztartási szegmensben a bankok számítanak arra, hogy a kereslet az év második felében élénkülni fog, mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek terén, ugyanakkor jelenleg még tart az állomány csökkenése, enyhül a lakosság túlzott eladósodása.
Minden tizedik hitelt átstrukturáltak
Míg a lakossági piacon az átsukturált hitelek aránya az elmúlt negyedév során már 10,4 százalékra ugrott, azt látnunk kell, hogy ez csupán átmeneti megoldás lehet, mondta Fábián. A tisztánlátást nehezíti, hogy a hitelek mintegy kétharmadánál még nem járt le a türelmi időszak, és erre nem is lehet számítani a közeljövőben, ahogy a türelmi idők hosszabbodnak és megjelennek az új átstrukturált hitelek is. Mindenesetre jelenleg az ilyen jellegű kölcsönök 27 százaléka 30 napon túli késésben van, 17 százalék pedig már 90 napnál régebb óta képtelen fizetni.
A vállalati szektorban, ha lehet talán még rosszabb a helyzet, itt a kereskedelmi célú ingatlanhitelek területén kényszerhelyzet alakult ki. A mintegy 2000 milliárd forint értékű hitelállomány 18 százaléka esett át eddig átstrukturáláson, ám ez az év végére akár a 30 százalékot is elérheti, derül ki a felmérésből.
Ennek oka egyrészt az, hogy az ingatlanpiac továbbra sem volt képes kilábalni a válságból, így a bankok számára nem éri meg más megoldást választani, ezen az úton kisebb értékvesztéssel képesek a tranzakciókat fenntartani. Sok esetben azonban egyértelmű, hogy életképtelen hitelek életben tartása történik, ami félő, hogy a kölcsönök "örökzölddé” válásához vezethet.
Összességében elmondható, hogy a gazdasági növekedés terén bekövetkezett fordulópontot a hitelállomány növekedése csak mintegy 8-9 negyedév késéssel követheti, ami alapján ez év végén indulhat be a vállalati szegmens, míg a lakossági piac feltámadására jövő évig kell várni.
Kosztolányi bálint
mfor.hu
