Az első négy hónapban a többlet elérte a 2,5 milliárd eurót, ami rekordot jelentő érték, egyúttal pedig jelzi a trendfordulatot a külkereskedelemben. Fontos kiemelnünk, hogy az ázsiai kivitelünk 47 százalékkal, míg az importunk csak 7,8 százalékkal nőtt, így a deficitünk 365 millió euróval csökkent, tehát ez a reláció járult hozzá legnagyobb mértékben az aktívumnövekedéshez. Az új EU-tagállamokba (EU-11) irányuló exportunk is rendkívül dinamikusan, 30,8 százalékkal bővült, így a többletünk 341 millió euróval, 1,6 milliárdra nőtt az országcsoporttal szemben. Az egyes országokat tekintve meg kell említenünk az Ausztriával szembeni deficit jelentős csökkenését, illetve a Törökországgal, Szingapúrral, Dél-Afrikával és Csehországgal szembeni többlet bővülését - reagálta az NMG a KSH ma reggeli adataira.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala 2011 első négy hónapjában az előző
év azonos időszakához képest importban 5,8, exportban 5,4 százalékkal emelkedett. A forint az euróhoz képest 1 százalékkal, a dollárhoz viszonyítva 0,2 százalékkal gyengült. A cserearány 0,4 százalékkal romlott.
2011. január–áprilisban a gépek és szállítóeszközök kivitelének és behozatalának volumene
egyaránt 17 százalékkal bővült úgy, hogy az időszakon belül hónapról hónapra lassult a dinamika. Az
árufőcsoporton belül a jelentősebb súlyt képviselő termékkörök mindkét irányú forgalmának alakulását ez a tendencia jellemezte.
A híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék export- és importvolumene az időszak egészét tekintve közel ötödével bővült, áprilisban azonban a kivitelé alig, a behozatalé tizedével haladta meg a bázisidőszaki szintet. A mobitelefon- és alkatrész-kereskedelemben továbbra is növekedést, ezzel szemben a televízió és alkatrészeinél csökkenést regisztrált a KSH.
Az általános rendeltetésű ipari gép mindkét irányú forgalmának és a közúti jármű importjának volumene közel negyedével bővült az év első négy hónapjában.
A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 20, illetve 18 százalékkal emelkedett
2010 azonos időszakához képest, melynél a mérséklődő dinamika főképp az importban figyelhető meg.
A gyógyszer és gyógyszerészeti termék exportvolumene harmadával, az importé több mint ötödével nőtt, elsősorban a gyógyszerelosztó-hálózatok növekvő forgalmának köszönhetően. Több árucsoport kereskedelmét a hazai és más európai országok autóipari keresletének alakulása befolyásolta: átlag feletti a szakmai, tudományos ellenőrző műszer és a színesfém exportjának, valamint a gumigyártmány mindkét irányú forgalmának volumennövekedése.
Az energiahordozók importvolumene az év első négy hónapjában 5 százalékkal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest. Az időszakon belül a február–márciusi jelentős csökkenést követően áprilisban már némi növekedést regisztrált a KSH.
Az import csaknem harmadát kitevő természetes és mesterséges gáz behozatalának volumene több mint harmadával, az időszak utolsó hónapjában már csak ötödével esett vissza. A behozatal több mint felét adó kőolaj és kőolajtermék importvolumene 20 százalékot meghaladó mértékben bővült az alacsony bázishoz viszonyítva a világpiaci árak emelkedése mellett.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 7 százalékkal, az importé 15 százalékkal
növekedett 2011. január–áprilisban. A kivitel volumene az utolsó két hónapban nem érte el az előző év azonos időszaki szintet, elsősorban a gabona és gabonakészítmény exportjában regisztrált jelentős
csökkenés miatt. Ezzel szemben dinamikusan nőtt a kávé, tea, kakaó, fűszer és az élőállat export-,
valamint a hús és húskészítmény, a tejtermék és tojás importvolumene.
Az Európai Unióba irányuló kivitel és az onnan érkező behozatal volumene 2011 első négy hónapjában 13, illetve 16%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Külkereskedelmi egyenlegünk aktívuma az unió egészét nézve 105 milliárd forinttal javult, ennek nagy része az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben realizálódott, elsősorban a feldolgozott termékek − ezen belül is a gyógyszerek − forgalmában mért élénkülésnek köszönhetően.
Dinamikusan, 26 százalékkal bővült az EU-n kívüli országokba irányuló export volumene, ezzel szemben az importé csupán 11 százalékkal haladta meg a bázisszintet. Az export húzóerejét az ázsiai országokba irányuló gépipari exportunk jelentette, az import mérsékeltebb növekedését az energiahordozók behozatalának alakulása befolyásolta. Külkereskedelmi forgalmunk hiánya 346 milliárd forint volt, 73 milliárd forinttal kevesebb, mint 2010-ben.
mfor.hu
