Kulcsfontosságú év előtt állunk
"A magyar gazdaság valóban válaszút előtt áll, a Széll Kálmán Terv egy új pályát jelölt ki, melyet én személy szerint örömmel vettem tudomásul, mivel szerintem az ezt megelőző hónapokban egy elhibázott gazdaságpolitika rajzolódott ki" - mondta a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) pénteki konferenciájának délutáni panelbeszélgetésében Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató egykori vezetője.
Mellár szerint a kormány reformcsomagja is arra koncentrál, hogy nem lehet megúszni strukturális átalakítás nélkül a következő éveket, emellett jó az alapvető problémafelvetés, hogy az adósságcsökkentés a legfontosabb, és ahhoz kell igazítani a gazdaságpolitikát. "Nyár végére-őszre ki fog derülni, hogy a kormány által megfogalmazott sarokszámok tarthatók-e. Ha ezeknek az intézkedéseknek a nagy része idén nem kerül bevezetésre, akkor több évet csúszhat az egész terv, hiszen a következő évek már egy kicsit a következő választásról fognak szólni, akkor pedig a pártok már nem szívesen hoznak fájdalmas intézkedéseket" - hangsúlyozta a közgazdász.
A Századvég Gazdaságkutató egykori vezetője szerint az eddig meghozott intézkedések nem elegek ahhoz, hogy egy magasabb növekedési pályára álljunk, az exportorientált növekedés nagyon sérülékeny, a belső piacot is élénkíteni kellene.
Perifériára sdródhatunk
"A jelenlegi időszak tétje az, hogy elkerüljük-e a perifériára sodródást. Európa már most is kétsebességes, a magyar gazdaság pedig egyre jobban megcáfolja azt a vélekedést, hogy a német gazdasággal mozog együtt, egyre jobban leszakadunk" - mondta a panelbeszélgetés során Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék egykori elnöke úgy nyilatkozott, hogy szerinte a Széll Kálmán Tervnek vannak olyan elemei, melyek könnyen megvalósíthatók, illetve vannak kockázatosabb elemek. "Az idei év költségvetési feltételei adottak és a jövő évi büdzsé finanszírozása is biztosítottnak tűnik" - tette hozzá Kovács. Mindez azért érdekes, mert éppen ma jelent meg az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése, mely szerint 2012-ben ismét 3 százalék felett lehet a deficit.
Bokros: húsz év alatt szépen leszakadtunk
"A húsz év alatt szépen kirajzolódó leszakadás nem csak a nyugat-európai országokhoz, hanem a közép-európai régióhoz képest is tapasztalható, ennek köszönhetően ma már sokan nem a visegrádi országokhoz, hanem a Balkánhoz sorolják hazánkat" - kezdte előadását Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter.
Az egy főre jutó GDP tekintetében például 1995-ben még másodikak voltunk a régióban a csehek mögött, azóta viszont Észtország és Szlovákia is megelőzött ebben a mutatóban. Bokros szerint a bruttó tőkeberuházás tekintetében az volt a probléma, hogy még a 2000-2006 közötti kiemelkedő években sem volt kiugróan magas az új beruházások összege. "A probléma, hogy elsősorban fogyasztásra, nem pedig beruházásra és felhalmozásra költöttük a pénzt. A lakossági beruházások megugrottak ugyan 2002-ben, ez azonban nem lehetett tartós a fenntarthatatlan költségvetés és a fizetési mérleg romlása miatt" - mondta a közgazdász.
A jelenleg EP-képviselőként dolgozó Bokros szerint az evidens, hogy a fizetési mérlegünk negatív volt az utóbbi években, az viszont nem mindegy, mire költjük el ezt a pénzt: beruházásra vagy hitelfelvételre a fogyasztások miatt. A tartósan magas költségvetési hiánynak volt köszönhető, hogy mostanra eljutottunk a 80 százalékos államadóssághoz - véli a szakember. "Az aktivitási ráta tekintetében sereghajtók vagyunk, a foglalkoztatási rátában pedig még rosszabb a helyzet, itt elsősorban az utóbbi öt év néz ki különösen rosszul, miközben a többi országban jelentős növekedés volt megfigyelhető" - emelte ki Bokros.
BK
mfor.hu
