A Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének (MGYOSZ) megítélése szerint 2010 első féléve igen nehéz lesz, ez az időszak nagyon megrostálhatja a vállalkozásokat, és azok a cégek, amelyeknek sikerül túlélniük, nagy valószínűséggel meg is maradnak - mondta Rolek Ferenc alelnök az MTI-nek.
A botladozó világgazdaság egészénél is nehezebb volt Magyarország számára 2009, mivel a magyar gazdaságot súlyos helyzetben érte el a világgazdasági válság. Amíg más országok alkalmazhatták az anticiklikus gazdaságpolitikai eszközöket, és a belső kereslet élénkítésével, és adócsökkentéssel enyhítették a recessziót, addig Magyarország számára ez az út járhatatlan volt - folytatta a helyzetelemzést Rolek.
"A vállalkozói szektor egymást erősítő folyamatként élte meg a gazdaság, és ezen belül is a fogyasztás, azaz a kereslet visszaesését, s úgy látjuk, hogy a kormányzat nem volt képes ezt jól felmérni, ezért kellett folyamatosan rontania a makrogazdasági előrejelzéseket" - fogalmazott az MGYOSZ alelnöke.
Az elmaradt anticiklikus gazdaságpolitika miatt 2010-ben sincs okunk optimizmusra - vallja Rolek Ferenc, aki az exportra termelők és azok beszállítóinak helyzetét látja rózsásabbnak, mivel 2010 elején a fejlett világ számunkra fontos piacai már elindulhatnak felfelé.
Az MGYOSZ alelnöke hangsúlyozta: a belső piacra termelő vállalkozások 2008-2009-et úgy tudták túlélni, hogy mozgósították meglévő tartalékaikat, s mivel további tartalékaik nincsenek, "csak akkor maradnak életben, ha a hazai piacon megkezdődik a fellendülés".
A gyáriparosok szerint a kormány által támogatott munkahelymegőrző programokat - így a 4+1-es foglalkoztatást - folytatni kell 2010-ben is. Ellenkező esetben az történik, hogy a 2009-ben megőrzött munkahelyek 2010-ben elveszhetnek, márpedig "akkor a munkahelymegőrzésre fordított pénzt kidobtuk az ablakon" - mutatott rá az alelnök. Kiemelte: az Európai Unió többi országában, Magyarországon is nagyon óvatosan szabad csak megkezdeni a kivonulást az ilyen munkahelymegőrző programokból.
A 2010. évi adóváltozások lényegében nem változtatnak a vállalkozások helyzetén, mivel a munkát terhelő adók sokszor emlegetett csökkentése mellett például kevés szó esik a rehabilitációs járulék durva emeléséről - mondta Rolek Ferenc. Ugyanakkor az MGYOSZ alelnöke elismerte, hogy nettóban számolva a munkaerőre rakódó költségek csökkennek, de hozzátette, hogy ennek mértéke még nem jelent számottevő versenyképességi javulást.
A társasági adónál viszont csak átrendeződés történt, hiszen a négy százalékos különadó gyakorlatilag beépült a rendszerbe, s közben a társasági adóalap is változott. A helyi iparűzési adó nem vonható le az adóalapból, a korábbi 16 százalékos társasági adómérték 19 százalékra nőtt, ami gyakorlatilag az eddigi 20 százalékos adókulccsal azonos terhet jelent. Mivel megmaradt a helyi iparűzési adó, így a társaságoknál összességében jelentkező adóteher mértéke 25-28 százalék között mozoghat - mutatott rá az MGYOSZ alelnöke, miközben a szlovák adat 19 százalék.
Az MGYOSZ a munkaerő költségeinek további csökkentését, az állami bürokrácia és adminisztráció leépítését, az oktatási és szakképzési rendszer fejlesztését illetve átalakítását szorgalmazza - emelte ki. A következő kormány halaszthatatlan feladata lesz emellett az egészségügy és az önkormányzati rendszer reformja - hangsúlyozta Rolek Ferenc.
MTI/Menedzsment Fórum
