Nagy-Britanniában előálltak egy ötlettel arra, hogy valahogyan kiegyenlítsék a kiváltságos és a nehéz körülmények közül érkező tanulók esélyeit az egyetemen. A megoldás első látásra egyfajta felsőoktatásbeli osztályharcot robbanthat ki: a lényege az, hogy a szerény hátterű hallgatókat alacsonyabb pontszámmal is felvennék az intézményekbe, míg a gazdagok gyerekeinek továbbra is jobban kellene teljesíteniük a felvételi körben. A koncepciót a Financial Times ismertette.
Az ötlet hátterében a társadalmi mobilitás elősegítése áll. Mint arra Justine Greening, a volt brit oktatásügyi államtitkár rámutatott, a kiváltságos családi háttérrel rendelkező tanulók teljesítménye egyáltalán nem olyan tiszteletet parancsoló, mint szerény körülmények közül érkező társaiké. Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy az állami iskolákból felvételiző ígéretes diákoknak ugyan rosszabb az érettségi-eredménye, mint az előkészítő iskolákból felvételizőké, ám teljesítményük az egyetemen hirtelen megugrik, és elkezdenek jobb jegyeket szerezni, mint pénzes társaik.
A Bristoli Egyetem már 2009-ben felismerte, hogy vannak akadémiailag későn érő, szegényebb gyerekek, akiken megéri segíteni a felvételi eljárásnál. Abban az évben az intézmény gyengébb jegyekkel is felvette az állami iskolákból jelentkezőket, jól meg is rontva a kapcsolatukat a magániskolákkal. Ennek ellenére folytatták a programot, és tavaly már négy érdemjegyes engedményt tettek a felvételi küszöbön azoknak a jelentkezőknek, akik például intézetisként szerettek volna tovább tanulni.
Az ötlet hátterében a társadalmi mobilitás elősegítése áll. Mint arra Justine Greening, a volt brit oktatásügyi államtitkár rámutatott, a kiváltságos családi háttérrel rendelkező tanulók teljesítménye egyáltalán nem olyan tiszteletet parancsoló, mint szerény körülmények közül érkező társaiké. Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy az állami iskolákból felvételiző ígéretes diákoknak ugyan rosszabb az érettségi-eredménye, mint az előkészítő iskolákból felvételizőké, ám teljesítményük az egyetemen hirtelen megugrik, és elkezdenek jobb jegyeket szerezni, mint pénzes társaik.
A Bristoli Egyetem már 2009-ben felismerte, hogy vannak akadémiailag későn érő, szegényebb gyerekek, akiken megéri segíteni a felvételi eljárásnál. Abban az évben az intézmény gyengébb jegyekkel is felvette az állami iskolákból jelentkezőket, jól meg is rontva a kapcsolatukat a magániskolákkal. Ennek ellenére folytatták a programot, és tavaly már négy érdemjegyes engedményt tettek a felvételi küszöbön azoknak a jelentkezőknek, akik például intézetisként szerettek volna tovább tanulni.
Ezt lehet igazságtalanságnak is tekinteni, de az a helyzet, hogy a kiváltságosok már eddig is részesültek rejtett előnyökben a felvételiknél. A Sutton Trust társadalmi mobilitást segítő alapítvány jelentése szerint a pénzes diákok 20 százaléka úgy került be a legmagasabb osztályzatot (Nagy-Britanniában ez az A szint) igénylő egyetemekre, hogy az érettségin a három A helyett valójában csak két B és egy C osztályzatot tudtak elérni. Ez úgy lehetséges, hogy Nagy-Britanniában még az érettségi eredmények beérkezése előtt motivációs levéllel kell megpályázni az elitegyetemek férőhelyeit, melyeket a középiskolai oktatók aláírása hitelesít. Az egyetemek tehát a középiskolai tanárok ítéletében megbízva gyakorlatilag megelőlegezik a bizalmat a diákoknak - viszont az előkészítős tanárok hajlamosak túl-, az állami iskolás tanárok pedig alulbecsülni tanulóik teljesítményét. Így a kiváltságosok akarva-akaratlanul már eddig is jogosulatlan előnyt élveztek a felvételinél, a szegényebb társaikat pedig igazságtalan hátrányok érték.
A hátrányos helyzetűek segítése azért is fontos a legrangosabb egyetemeken, mert ott még mindig túlzottan homogén a diákanyag. Bár a szegény rétegből felvételizők száma folyamatosan nő az ország felsőoktatási intézményeiben, az Oxford és a Cambridge hallgatói összetételén ez nem látszik meg. Az arányokat a pontkedvezményes felvételiken túl az tudná még kiegyensúlyozni, ha a brit kormány változtatna a rendszeren, és a felvételi helyekről való döntést elnapoltatná az egyetemekkel az érettségi eredmények beérkezése utánra. Amíg ez nem történik meg, addig a rendszert kell úgy görbíteni, hogy igazságosabb feltételeket biztosítson az elesetteknek.
