3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A közép-kelet-európai régióban Magyarország és Lengyelország éri el az idén a legnagyobb GDP-növekedést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden publikált Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) című jelentése szerint.

Mindkét ország gazdasági növekedése alacsonyabb lesz a szervezet októberi prognózisában előre jelzettnél. A Nemzetközi Valutaalap azzal számol, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) az idén 3,7 százalékkal, jövőre pedig 3,6 százalékkal nő. Az októberi jelentésében még 5,1 százalékos növekedést várt 2022-re az IMF a tavalyi 7,1 százalékos bővülés után, idézte a prognózist az MTI.

Az infláció a tavalyi 5,1 százalék után idén 10,3 százalékosra gyorsulhat az októberben várt 3,6 százalékkal szemben; jövőre az ütem 6,4 százalékra lassul az előrejelzés szerint. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról idén 4,3 százalékra nő, 2023-ra 4,2 százalékra csökken.

Magyarországon a 3,5 százalékot meghaladó GDP növekedésnek a nyugdíjasok szempontjából komoly jelentősége van. Ez ugyanis az a szint, amelyet átlépve jár az úgynevezett nyugdíjprémium. Ezt annak idején a Bajnai-kormány vezette be, ezzel váltották le a 13. havi nyugdíjat. A nyugdíjprémium értékét ugyan az elmúlt 12 évben az Orbán Viktor vezette kormányok nem emelték, ám tavaly ősszel a „választási felkészülés” egyik fontos kommunikációs eleme volt annak kifizetése.

Lengyelország az IMF prognózisa szerint az idén a magyarországival megegyező, 3,7 százalékos gazdasági növekedést ér el a tavalyi 5,7 százalék után. Októberben az IMF 5,1 százalékos GDP-növekedést várt 2022-re. Jövőre a lengyel gazdaság növekedése 2,9 százalékra lassulhat. Lengyelországban az infláció a tavalyi 5,1 százalék után idén 8,9 százalék, jövőre 10,3 százalék lehet. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,5 százalék után idén 3,2 százalékra, jövőre 3 százalékra mérséklődhet.

Ukrajnáról az IMF azt közölte, hogy jelenlegi becslései szerint idén 35 százalékkal zsugorodhat a GDP a tavalyi 3,4 százalékos növekedést követően; az IMF más mutatóra nem adott előrejelzést. Az IMF előrejelzése szerint Oroszország GDP-je a tavalyi 4,7 százalékos növekedés után idén 8,5 százalékkal, 2023-ben további 2,3 százalékkal csökkenhet. Az infláció a tavalyi 6,7 százalékot követően az idén 21,3 százalék, jövőre 14,3 százalék lehet. A munkanélküliség a tavalyi 4,8 százalékról idén 9,3 százalékra nő, a ráta jövőre 7,8 százalékra mérséklődik.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!