A cambridge-i egyetem és a londoni Imperial College legújabb tanulmánya kemény következtetésre jutott: a súlyos Covid-19 olyan károsodást okozhat a kognitív képességekben (memóriában, érzékelésben, észlelésben, figyelemben, képzeletben), ami egyenértékű az 50-70 éves kor között bekövetkező óhatatlan szellemi hanyatlás mértékével.
A kutatók szerint a károsodás mértéke akár 10 IQ-pont elvesztésével lehet egyenértékű.
Egyre valószínűbb, hogy a long (hosszú)-Covid milliókat érint, épp ezért kevés ennyire sürgető és nyugtalanító terület van, amit a Covid miatt vizsgálni kell. Sorra gyűlnek a bizonyítékok például arra - amit az amerikai demenciával foglalkozó egyesületek szövetsége is kimondott már -, hogy a koronavírus degeneratív hatása hozzájárulhat a „demencia-járvány” kialakulásához.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint jelenleg mintegy 55 millióan szenvednek demenciában, ami 2030-ra közel 80 millióra fog emelkedni az idősek számának növekedésével és talán a Covid miatt is.
Az oxfordi egyetem márciusi tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy szövetkárosodást és -zsugorodást mutattak ki az agy egyes részein olyan enyhe Covidtól szenvedő embereknél, akiknek a szaglása átmenetileg sérült.
A kutatók az Egyesült Királyság úgynevezett Biobankjából – a világ egyik legnagyobb orvosbiológiai adatbázisából – származó, közel 800 agyvizsgálatot elemeztek, és ennek eredménye is lesújtó: az agy teljes méretének csökkenését tapasztalták a Covidon átesetteknél a nem fertőzött emberekhez képest. Ezzel egyidejűleg átlagosan nagyobb mértékű kognitív hanyatlás is megfigyelhető az érintetteknél.
A Financial Times hivatkozik a JAMA Neurology-ban megjelent tanulmányra is, amely szerint a szaglás elvesztését - amit az emberek mindjárt a világjárvány első napjaiban észrevettek magukon - az agyig felnyúló szaglóideg károsodása okozhatja.
A szakértők is aggódnak
Dr. S. Andrew Josephson, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem neurológiai tanszékének tanszékvezetője, a JAMA Neurology főszerkesztője szerint az enyhe Covidban szenvedők olyan tünetekről számoltak be, mint például a mentális fáradtság vagy az „agyköd”.
"Egyre több olyan vizsgálat jön ki, amely az agyban bekövetkező változásokat mutatja ki Covid után. A memória-, a beszéd- és a koncentrációs nehézségek a long-Covid tünetek széles skáláján helyezkednek el, és becslések szerint ezek több mint 100 millió olyan ember érintenek, akik a Covid-19 diagnózisa után 12 hétig vagy még tovább szenvedtek a betegségben” – mondja.
Más szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az első aggasztó megállapítások nem feltétlenül olyan riasztóak, mint amilyennek első hallásra tűnnek.
„A klinikai betegek többségénél koncentrációs zavarokról és a gondolkodás lassulásáról van szó. Ezek igen kellemetlen tünetek, de nem maradandó neurodegeneratív állapotok, és jól kezelhetőek” – biztatja az érintetteket Alan Carson, az Edinburghi Egyetem neuropszichiáter tanácsadója.
Serena Spudich, a Yale School of Medicine neurológus professzora még kevésbé aggódik. Szerinte egyáltalán nem világos még, hogy az agyban végbemenő változások mennyire Covid-specifikusak, és van-e ezeknek jelentősége.
„Az emberek veszíthetnek a szürkeállományukból, de ennek nincs akkora jelentősége” – vélekedik.
Jelenlegi kutatások
A Covid-19 és a demencia kapcsolatának kutatása még korai szakaszában jár, de a tudósok szerint nincs kizárva, hogy a Covid-19 más vírusokhoz hasonlóan hatással lehet az agyra.
Egy 2020-as amerikai tanulmány szerint a HIV-fertőzötteknél például 50 százalékkal nagyobb a demencia kialakulásának kockázata. Ha a Sars-Cov-2 a HIV-hez hasonló módon az idegpályákon ’utazik’, akkor esélyes, hogy a Covid-fertőzés növelheti az Alzheimer-kór kockázatát” – jelentette ki Dennis Chan, aki a Covid hosszú távú kognitív károsodásaival foglalkozik az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi és Gondozási Kutatóintézetében.
Más szakértők szerint tévhit, hogy a vírus a központi idegrendszerbe a szaglóidegen keresztül bejuthat. Carson szerint hihetetlenül nehéz megfertőződnie az agynak a koronavírussal.
Josephson szerint kutatóik Covid-betegek gerincfolyadék-mintáit elemzik, hogy „szokatlan antitesteket vagy gyulladásos sejteket” találjanak, amelyek új megvilágításba helyezhetnék a hosszú Covidot.
De a tudósok szerint mindezidáig szerencsére nem ismétlődött meg a történelem egyik legelrettentőbb precedense. Attól tartottak ugyanis, hogy a világjárvány a spanyolnáthához tartozó encephalitikus Parkinson-kórhoz kötődik, mondja Anna Cervantes-Arslanian, a Bostoni Egyetem Orvostudományi Karának neurológusa. A doktornő tanulmánya azonban arra mutat rá, hogy a súlyos Covid-19-ben szenvedők csak 0,5 százalékának volt agyhártya- vagy agyvelőgyulladása. Igaz, körülbelül 10 százalékuknál megváltozott az agy működése vagy szerkezete.
A Dennis Chan vezette kutatók MRI-vizsgálatokkal próbálják megérteni a Covidnak a memóriára, a gondolkodási sebességre és döntéshozatalra gyakorolt hatását.
„Csapatunkkal olyan kognitív rehabilitációs technikákat is kipróbálunk, amelyeket agyvérzés utáni memóriaproblémák kezelésére szoktunk használni, például gyakorlatokat csinálunk a mentális összpontosítás növelésére” – teszi hozzá.
A jövő
Más tudósok új gyógyszeres terápiák lehetőségét vizsgálják. Ehhez már folynak azon, a szövetekben és a szervekben bekövetkező változások vizsgálatai, amelyeket a Covid-19-et okoz vagy okozott. Josephson szerint továbbra sem világos azonban, hogy a betegség agyra gyakorolt hatásait a túlműködő immunrendszer okozza-e vagy fordítva. Ha erre nem sikerül gyorsan választ kapni, a legjobb lenne olyan gyógyszerekkel próbálkozni, amelyek módosítják az immunrendszert - akár gyengítik, akár erősítik azt -, hogy minél előbb segíteni tudjanak azokon, akiknek tünetei kognitív károsodásra utalnak.
De hogy a Covid milyen hatással lehet pontosan az agyunkra, az továbbra is nagy fejtörést jelent a kutatók számára.
„A Covid agyra gyakorolt hatásai valósak. Azt már látjuk, hogy egyeseknek nagyon enyhe, másoknak erőteljesebb elváltozásai vannak, de jócskán akadnak olyan állapotok és dolgok, amelyeket nem egészen értünk még. A probléma, hogy sok egyéb dolog, társadalmi faktor, nyomás és stressz kapcsolódik ezekhez a járványos időkhöz, ez pedig határozottan megnehezíti a tisztánlátást" – teszi hozzá Spudich.
Ez történik az agyban
A science.org év eleji tanulmánya azért el is magyarázza, mi történik ilyenkor az agyban. A Covid-vírus ideggyulladást és rendellenes neuroimmun-válaszokat okoz, ezért van az, hogy a neurológiai állapotok nem egyszerre jelentkeznek: először az agyat érintik, majd az idegrendszer többi részét – az izmokat, a szerveket. A gyulladást hordozó molekulák az érrendszerben keringve minden akadály nélkül eljutnak az agyi és idegi régiókba. Ha az agyban már eleve volt valamilyen kismértékű elváltozás, rendellenesség, ami eddig nem okozott problémát (például apró vérrögök), akkor válhat súlyosabbá és vezethet neurológiai tünetekhez a fertőzés.
A vizsgálatok szerint a long-Covidban szenvedő betegek agyában csökken az anyagcsere-aktivitás, de hogy mi vezet a tünetekhez és az elváltozásokhoz, az még nem ismert.
