<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Együttműködést kötött az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) április elején, pontosan két évvel a koronavírus világjárvány kitörését követően. Ennek köszönhetően pár hiánypótló COVID-tanulmány is felkerült az MTA honlapjára. 

A két intézmény arra szerződött, hogy együttműködik a COVID-19-járvány kapcsán keletkező adatok, tapasztalatok tudományos feldolgozásában, elemzésében, értékelésében és közreadásában. Az együttműködés az EMMI és intézményei, az Operatív Törzs, a járványügyi és az egészségügyi ellátás, valamint az orvosi szakmai tevékenység támogatására és tudományos publikálásra, a tudományos közösség és a közvélemény tájékoztatására irányul.

Magyarországon is készültek COVID-tanulmányok. Fotó: DepositphotosMagyarországon is készültek COVID-tanulmányok. Fotó: Depositphotos

Mindegyik fontos a maga nemében, de a legutolsó, – a közvélemény tájékoztatása – igen sokszor emlegetett hiátusa az eddigi járványkezelésnek, hiszen a sajtó képviselői sok helyen arról számoltak és számolnak be, hogy nehezen, vagy semmilyen módon nem tudnak transzparens adatok birtokába jutni.

Az EMMI az együttműködés aláírásával egyúttal támogatja, hogy az MTA a tudományos ismereteket felhasználja a nemzeti pandémiás program tudományos megalapozása és a poszt-COVID stratégia megalkotása során is. Az MTA viszont azt vállalta, hogy segíti az Operatív Törzs által életre hívott Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoport munkáját.

Az EMMI ezentúl azt is segíti, hogy az MTA által kijelölt szakértők az EMMI felügyelete alatt működő adatbázisokhoz, információhoz, adatokhoz – szükség szerint – hozzáférhessenek. Az MTA pedig a titoktartás vállalásával egészségügyi adatok, illetve adatbázis kezelésben járatos informatikai szakemberekből álló munkacsoportot állít fel.

Az akadémiai munkacsoport Prohászka Zoltán professzor (Semmelweis Egyetem) vezetésével már meg is kezdte tevékenységét – olvasható az MTA honlapján, ahol az örvendetes együttműködésről szóló hír után külön linket is feltüntettek egy összefoglaló tájékoztatóhoz.

Ugyanis - mint most kiderült -, a Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Dr. Kiss Zoltán vezetése alatt, működő Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoport (EKKM) a minisztérium és intézményei, az országos intézetek és egyetemek vezető szakértőinek bevonásával több kutatást is indított, s ezek eredményeit folyamatosan publikálni fogják.

Csak emlékeztetőül: tavaly novemberben nem a magyar sajtóban, hanem egy nemzetközi szaklapban, a Clinical Microbiology and Infection-ban publikálták először azt a magyar tanulmányt, amely a megfertőződés és a halálozás elleni védelmet vizsgálta 3,7 millió oltott körében. A szerzők - akik között Kásler Miklós és Müller Cecília országos tisztifőorvos is megtalálható -, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adataiból dolgoztak. Az NNK-tól korábban közérdekű adatigénylés keretében többen kikérték ezeket az adatokat is, amire az NNK mindig azt a választ adta, hogy a központ ezen adatok tekintetében nem adatkezelő, illetve a kért formában nincsenek meg az adatok, ezért a kérést elutasították.

Most azonban az MTA honlapja a bizonyíték arra, hogy nem csak a külföldi tanulmányok foglalkoztak a COVID-időszakkal, hanem igenis készültek magyar kutatások is. Az eddig elvégzett munkáról Kásler Miklós, az EKKM vezetője, továbbá a kutatásokat vezető Schaff Zsuzsa akadémikus (Semmelweis Egyetem), Csuka Orsolya (Országos Onkológiai Intézet), Szekanecz Zoltán (Debreceni Egyetem), Vályi Nagy István (Dél-Pesti Centrumkórház), Liszkay Gabriella (Országos Onkológiai Intézet), Surján György (EMMI), Kenessey István (Országos Onkológiai Intézet), Kiss Zoltán (EMMI) és Surján Orsolya (Nemzeti Népegészségügyi Központ) készített összefoglaló tájékoztatót.

A tanulmányokhoz vezető linkre kattintva tehát nyolc rövid összefoglalót olvashatunk és kizárólag magyar vonatkozásút. Az egyik górcső alá veszi az oltás utáni immunválaszt, amelyhez 3200 embert vizsgáltak meg. Egy másik írás a poszt-COVID szindrómát vizsgálja, és szót ejt az ország több mint 20 poszt-COVID ambulanciájáról. Olvasható a COVID és a melanóma egymásrahatása az Országos Onkológiai Intézetben végzett elemezés eredményeként, és a koronavírussal összefüggő halálozást is vizsgálták Magyarországon és a Visegrádi Együttműködés országaiban 2020-2021-ben. Összehasonlították az oltottak és oltatlanok túlélési esélyeit, sőt, megvizsgálták magyar vakcinációs programot a delta és az omikron járványhullám tekintetében.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.