Meglehetősen borús adatokat tettek közzé pénteken, az államadósság májusban meghaladta az Egyesült Királyság gazdaságának méretét. Mindez úgy következett be, hogy tavaly év végén még 80 százalék körül állt a GDP arányos államadósság. Persze ha valaki nem egy elefántcsonttoronyba zárkózva töltötte az elmúlt hónapokat, akkor érthetőek a folyamatok.
Májusban a nettó adósság nominálisan 1950 milliárd fontra emelkedett, amely a GDP 100,9 százalékát jelenti. Így 1963 óta az első alkalommal haladta meg a mutató a bruttó hazai termék szintjét. Igaz, azt megelőzően a második világháborút követően ennél sokkal magasabb volt az érték, hiszen 258 százalékról sikerült lecsökkenteni.
Világszerte növekszik az adósság
Az adósság megugrása nem példa nélküli briteknél, hiszen világszerte ilyen folyamatok vannak. Az OECD múlt héten közzétett adati is azt jelezték, hogy a nemzetközi szervezet tagállamaiban jelentősen meg fog ugrani a GDP arányos államadósság. A szervezet előrejelzésében azt írta, hogy fejlett gazdaságokban átlagosan a bruttó hazai termék 18,6 százalékával növekszik az adósság. Más kérdés, hogy a brit adatok esetén már most 20 százalékkal ugrott meg ez az érték, miközben az OECD ennél alacsonyabb növekedést jelzett előre. (A magyar gazdasággal kapcsolatos erősen pesszimista előrejelzésükben a kormány azonnal talált problémát. )
Ráadásul úgy tűnik, hogy az egyes országok gazdasági erejüktől függően igyekeznek folyamatosan bővíteni a gazdasági mentőprogramokat, ami értelemszerűen további költségekkel jár majd. Ez pedig az adósság értékét növeli. Igaz, egy eredményes válságkezelés esetén legalább nincs dupla hatás abból a szempontból, hogy a GDP arányos adósság hányadosban a GDP is csökken. Az elmúlt időszakban publikált prognózisok egyébként azt mutatják, hogy a szakértők jövőre már bővülő kibocsátással számolnak, így az idén elszálló adósságok, 2021-ben már némileg csökkenhetnek.
A szakértők egyébként azon az állásponton vannak, így például a fent idézett OECD tanulmány kapcsán a szervezet vezető közgazdásza, Laurence Boone is azt mondta, hogy most az országok elsődleges feladata, hogy a válságot kezeljék, a gazdasági visszaesést megállítsák és megfordítsák. Az államadósság kérdésével majd ezt követően érdemes foglalkozni.
Azért azt érdemes megemlíteni, hogy lesznek olyan országok, amelyeknek a piacok sokkal kevesebbet néznek el. Ha az ő esetükben elszáll az államadósság, és annak finanszírozását nem tudják megoldani belső forrásból, például a lakosságnak szánt állampapírok kibocsátásával, akkor a későbbiekben komoly problémáik lehetnek. Az előrejelzések szerint egyébként a 7 legfejlettebb állam közül csak a németek és Kanada tud a mostani válságban a lélektani 100 százalékos szint alatt maradni, a másik öt óriás át fogja lépni ezt.
Magyarország sem lesz kivétel
Nem véletlen egyébként, hogy a magyar gazdaságpolitika próbálta óvatosan kezelni a kérdést. Emlékezetes volt például Orbán Viktor kijelentése, aki óvatos költekezés mellett döntött, mert úgy vélte, hogy akiknél elszáll a hiány, azokat „később fellógatják”. Noha a magyar költségvetés hiánya is növekedni fog, és az államadósság korábbi kedvező trendje is megtörik, és kilenc év után ismét növekedni fog. Más kérdés, hogy a jövő évi költségvetés szerint, továbbá az azt előzetesen véleményező Költségvetési Tanács is azon a véleményen volt, hogy ez egyszeri növekedés lesz.
A tervek szerint ugyanis 2021-ben a magyar államadósság már ismét csökkenő pályára áll. A költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint az államadósság-mutató értéke 72,6 százalékra nő idén, majd jövőre újra megfordul és 2021 végére 69,3 százalékra mérséklődik. Igaz ennek hátterében a GDP várható megugrása lesz, a nominális adósság ugyanis várhatóan tovább növekszik majd.
